101528. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és készülék mechanikai rezgéseknek, illetve váltakozó erejű folyamatoknak regisztrálására és mérésére

— 2 — brán vagy más tartószerkezet gyanánt van kiképezve. Emellett szövetekről, ru­galmas membránokról, vagy más alkal­mas eszközökről lehet szó, melyek az (a) 5 tömeget a hengeres (q) tokban csupán központosítják és annak a tok hengerten­gelyében bizonyos mozgási szabadságot engednek. Az (f) alaplemeznek és az (i) fedőnek középpontjában egy-egy (kl), 10 illetve (k2) mikrofoncsavar van elren­dezve. Ezek a csavarok a (hl), illetve (h2) membránokat, melyeken egy-egy (cl, c2) szénkontaktus van megerősítve, a (bl) és (b2) szénlemezekhez közelíteni vagy 15 azoktól eltávolítani képesek. A (hl) és (h2) membránok egészen szigetelőanyag­ból lehetnek, vagy pedig a (cl) és (c2) kontaktusok szigeteltein vannak ráhe­lyezve. A membránoknak mindenesetre 20 tetemes előfeszültséget kell feltüntetniük a (kl) és (lc2) csavarokhoz képest. Pontos beigazítás után, a (kl) és (k2) csavarok az (ni) ás (n2) csavaranyák révén úgy rögzíthetők, hogy nagy rezgési frekven-25 ciánál sem léphetnek fel resonancia je­lenségek. Az ismertetett készülék a következőkép­pen működik: Az (f) alapi emezt azzal a testtel csava 30 roljuk össze, melynek rezgéseit meg akar­juk állapítani úgy, hogy minden rezgés a (q) tokra, illetve a fenékbe és a fedőbe szorosan becsavarolt (kl, k2) kontaktus­csavarokra, illetve a (cl, c2) kontaktu-35 sokra vitetik át, míg az (a) tömeg,, tehe­tetlensége folytán, ezen mozgás ellenében hat. Ezáltal mindenkor az ellenállás irá nvában nyomásnövekedés lép föl a (bl) és (cl), illetve a (b2) és c2) részek kö-40 zött, mely nyomásnövekedés megfelelő áramingadozásokat idéz elő. Ha ponto­san meghatározott feszültséget kapcso­lunk az (a) tömeg és a (cl), illetve (c2) kontaktusok közé, akkor egy pontosan 45 meghatározott erő, melyet pl. a 2. ábrá­ban feltüntetett mérleg fejt ki a kontak­tusokra, bizonyos a (J) árammérőben le­olvasható áramerősséget idéz elő úgy, hogy a rezgésmérő ily módon minden elő-50 forduló kontaktusnyomásra kalibrálható. A kétoldalt foganatosított kalibrálás után a készülék a 3. ábrában jelzett mó­don használatba vehető. A közös (E) áramforrás egy bal- ós egy jobboldali 55 hurkon át a (bl) és (cl), illetve (b2) és (c2) kontaktusokat feszültség alá helyezi. A (T) transformátor minden áraminga­dozást felvesz és átvisz, míg konstans nyomás által előidézett egyenáramra nem reagál. Az (O) jelzőkészülék, amely pon- 60 tos méréseknél oscillograf, az állandó­ságra vonatkozó egyszerű megállapítások­nál stb. pl. mérőkészülék lehet, > ily mó­don kizárólag elektromos változó áramú folyamatokat regisztrál és jelez, amelyek 66 aequivalens változó erejű mechanikai folyamatoktól erednek. Az egyenáram, illetve konstans erejű folyamatok, pl. két (Cl, C2) kondenzátor­ral küszöbölhetők ki (4. ábra), mert ezek 70 azt egyenáramú áramkört megszakítják. Az (O) jelző- és regisztrálókészülék ekkor közvetlenül a kondenzátorokkal kapcsol­ható össze. Egy másik módszer a konstans erejű 75 gyorsulásoknak kiküszöbölésére új me­chanikai vagy elektromos null-pont felke­resésében van. Ha pl. az 1. ábra szerinti elrendezést, (f) alaplemezével, vízszintes alátéten rögzítjük, akkor az (a) tömeg 80 a (bl) és (cl) pontok között egy a föld­mezővel magasabb, a (bl) és (c2) pontok között viszont alacsonyabb nyomást, idéz elő. Ha már most a (cl) kontaktust a (bl)-tői mindinkább eltávolítjuk és a (c2) 85 kontaktust a (b2)-höz mindinkább közelít­jük, akkor végül oly helyet találunk, melyben az. (m) membrán az (a) tömeg súlyát felveszi, illetve a földmező hatá­sát megszünteti és melyben úgy a kon- 90 taktusnyomás, mint az áramerősség mind­két oldalán egyenlő nagy. Az ilyen beál­lításnak megkönnyítésére a (q) tokot (5. ábra) az alaplemez körül forgathatóan rendezhetjük el. A kétrészű (q) tok az (f) 95 alaplemeznek háromszögalakú, kieszter­gált lécét veszi körül. A (kl) csavar a (hl) membránon és ez utóbbi a (q) tokon van megerősítve úgy, hogy a tok forgá­sánál a (kl) csavar a (cl) széntömeggel 100 az (a) tokhoz közeledik, vagy attól eltá­volodik. A (k2) és (c2) részek az 1. ábrá­hoz képest nem változnak. Végül a konstans erejű gyorsulásokat még a (v) vezetéknek (4. ábra) az (s) te- 105 keresen való eltolásával is kiküszöböl­hetjük, miáltal szintén symetriapontot találhatunk. Azonban minden további ma­gyarázat nélkül világos, hogy az utol­sónak ismertetett eljárások nem alkal- 11C mazhatok mindenütt könnyen. így pL forgó forgattyú-tengelyen, melyen a rez­gésregisztrálás céljából egy az 1. ábra szerinti készüléket erősítettünk meg, nem egykönnyen kereshetjük fel igazítás út- llg ján a nullhelyzetet és ebben az esetben ajánlatos a 3. vagy 4. ábra szerinti kap­csolás alkalmazása.

Next

/
Oldalképek
Tartalom