101504. lajstromszámú szabadalom • Eljárás oly kinolin- és akridinvegyületek előállítására, melyek a magban benztiazolil, bonzoxazolil- vagy benzimidazolilcsoportot és egy primer, szekunder vagy tercier aminocsoportot tartalmaznak
— 9 — CHo 26 - o2 N/\/Y A 25. példában ismertetett klóirvegytiletből 6 g-t 120—130°-nál 18 g fenolban oldunjk és ugyanannál a hőmérsékletnél 5 körülbelül 1 óra hosszat ammóniáikgáxt vezetünk az ömílesztékbe. Azu tán a hőméav sékletet 190°-ra fokozzuk és etzt a hőfokot kb. 2 óra hosszat fenntartjuk. Kihűlés után acetont adunk hozzá és ezáltal a 10 fenti bázisnak majdnem quantativ termelési hányaddal kapoitt monohidrokloridját leválasztjuk. Bőséges forró vízben való oldás és a megszűnt oldathoz ammóniának hozzáadása által aranysárga 15 kocsonya alakjában a bázist kapjuk meg, mely forralásnál pel yhesalakban csapódik ki. Alkoholból való átkrisitályosítás után sárga port képez, meily 270°-on bomláis köztben olvad. Glikolsavval könnyen old-20 ható, világosszürkéssárgás színű sót ad, mely metilalkoholból való átkristályosítás után 228°-on bomlás közben olvad, Az 1. példában ismertetett vegyület niitrálásánál lényegileg ugyanezt a nitrovegyüle-25 tet kapjuk. CH,v 27. HS N való forraláskor sárga színnel könnyen oldódik és metilalkohollal való melegítéssel vízben igen nehezen oldható alakba hozliaitó. A vizes oldatból ammóniával jó termelési hányaddal a halványsárgás bázist g^ választhatjuk le, mely kb. 325p -on bomlás közben olvad. A 26. példában ismertetett vegyület redukciója révén ugyanezt a vegyületet kaphatjuk. 28. 55-Ha a 25. példában ismerteitett klórvegyíiletet redukáljuk, akkor sárgásszíníű, kloroformban sárga színnel könnyen old-80 ható por alakjában a megfelelő aaninoklórvegyiiletet kapjuik, mely kloroformból és kevés petroléterből á tkr istál y osí tva, 230°-nál sötétszínű olvadékot ad. Hígított sóísavban vörösessárga színnel oldódik. 85 Ha a 26. példa szarint, fenolban való oldatát ammóniával kezeljük és az öml osztókét ugyanolyan módon dolgozzuk fel, akkor jó termelési hányaddal a fenti bázis hidrokloridját kapjuk meg. Tisztítás cél-40 jáíból forró vízben oldjuk, az oldatot szűrjük, a forró szűrlethez óvatosan nátriumkloridoldatot adva, a csekély szennyezéseket leválasztjuk és ezek eltávolítása után nátriumkloridoldat további hozzáadásával 45 a tiszta hidrokloridot kisózzuk. Vízben Ha a 11. példában a dehidrotioitoluidin helyett a nitrodehidrotiotoluidint (25. példa) alkalmazzuk, akkor a 2-(niitrotmel tilbenztiazolil)-9-klórakridint kapjuk, mely alkoholból és kloroformból átkristályo- 60-sí tva, sárgásvörös port képez és 170°-nál sötétedés közben zsugorodik, anélkül, hogy 300°-ig megolvadna. Ugyanezt a terméket kapjuk, ha a 11. pédában közbenső termékként ismertetett metilbenztiazolildifenil- 65-aminkarbonsavat nitráljuk és azután az ott leírt módon dolgozzuk fel tovább. Ebből a termékből 36 g-t 180 g olvasztott fenolban feloldunk, az olvadékba azután 80—90°-nál fél óra hosszat ammóniagázt 70 vezetünk és a hőmérsékletet azután még óráig 120°-on tartjuk. Az olvadéknak hígított nátronlúgba való öntésekor jó termelési hányaddal a fenti szerkezetű bázis válik ki. A bázist kb. 2 liter vizes glikol- 75. savoldattal főzzük, miközben majdnem teljesen feloldódik. A forró, sárgaszínű szűrlethez ammóniáit adunk, mire a vörösessárga színű bázis válik le. E bázis 300°-on felül olvad, nehezen oldható híd- 80-rokloridot képez, gliKolsavvai ellenben sárgaszínű, vízben meglehetősen könnyen oldhatói sót ad. Redukcióval a diaiminovegyületté alakíthatjuk át, mely 300°-on felül olvad és hidroklorid alakjában víziben 85-vöröisessárga színnel könnyen oldódik. Szabadalmi igények: 1. Eljárás kinolin- és akridinvegyületek előállítására, melyek a magban benztiazolil-, benzoxalil- vagy benzimidlazo- 90-lilcsoportot és egy primer, szekunder vagy tercier aiminocisoportot tartalmaznak, azzal jellemezve, hogy 101504
