101492. lajstromszámú szabadalom • Eljárás kávépótlék előállítására

Megjelent 1930. évi december hó 1-én. MAGYAR KIRÁLYI ^^^^ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 101492. SZÁM. — IV/e. OSZTÁLY. Eljárás kávépótlék előállítására. Koch Vilmos gyáros Bergedorf. A bejelentés napja. 1930. évi január hó 7-ike. A találmány eljárás kávépótlék előállításária átáztatott gabonából, melynél az az újítás, hogy az átáztatott gabonát erjedni hagyjuk oly célból, hogy a gabona 5 anyagát nevezetesen a fehérjét megváltoztassuk. A gabona beáztatása a legtöbb esetben ©lőművelet a maláta előállítása céljából. A gabonát azonban akkor is beáztatják, 10 ha a kávópótlékot áztatott gabonából állítjuk elő. Maláta előállítás céljából a gabona beáztatását nemcsak azért végezzük, hogy a gabonát elegendő vízzel (Vegetationswas-15 ser) lássuk el, hanem hogy a maláta előállításnál szükséges enzimet, a diasztázt már az áztatás alkalmával serkentsük és hogy egyidejűleg a csírázás meginduljon. A beáztatás alkalmával ezért levegőnek 20 (oxigén) is jelen kell lennie. E célból a vizet többször változtatjuk, amikor a beáztatott gabonáihoz levegő juthat, a friss víz is különben mindig oxigéntartalmú. Azonkívül gyakran levegőáramot is szorítunk keresztül a vizén. A gabona ilyetén beáztatása a jelen találmánynál tekintetbe nem jön, mert ennél önerjedés nem következik be. A találmány szerint a vizet nem változtatjuk és át nem szellőzzük. Ha átáztatott gabonából kávépótlékot akarnak előállítani, akkor a gabona beáztatásának nem az a célja, hogy a gabonát vagy enzimeit életműködésre serkentsük, hanem egyedüli célja az, hogy a gabonát vízzel telítsük. Mihelyt a gabona elegendő mértékbem telített, akkor az áztatási eljárás be van fejezve és az áztatott gabonát a pörkölőkészülékbe szállítjuk. A beáztatásnak ez a módja sem jön te- 40 kintetbe jelen találmánynál, mert az eljárás jellegzetes fázisa t. i. a gabona önerjedése itt hiányzik. Ismeretes, 'hogy kávé pótléknak átáztatott gabonából való előállításánál a szo- 45 kásos eljárásoknak két lényeges hátrányuk van, nevezetesen a kapott termékek oldóképessége csekélymérvű, ízük nem kielégítő. Ha azonban az áztatott gabonát hatásos önerjedéisnek vetjük alá, ak- 50 kor a mag anyaga feltáródik, nevezetesen a fehérje megváltozik és a pörköléfS után oly kávépótlékot kapunk, mely nemcsak kitűnően oldódik hanem egyidejűleg igen zamatos kávészerű íze is van, 55 A jelen eljárás szerinti áztatás és önerjesztésnél a gabonát teljesen víz alatt kell tartani és az eljárás befejezéséig a vizet nem szabad változtatni vagy szellőzni. A gabona elsősorban vízzel telítődik. A téli- 60 tés gyorsasága a gabona fajtájától függ A finomhéjú gabona (rozs és buza) kétszerte gyorsabban telíthető, mint a durvahéjú gabona (árpa). Azonkívül az áztatás időtartama a víz hőmérsékletétől is függ. 65 Búzának pl. hideg vízben 20 órára van szüksége, míg tökéletesen át van itatva, míg ugyanazt a telítési fokot 8—10 órán belül érhetjük eil, ha a víz hőmérséklete kb. 25°. 70 Az önerjedés intramolekuláris lélegzés. Minthogy a gabona teljesen víz alatt van, a vizet nem változtatjuk és nem szellőzzük, ez oknál fogva a levegő oxigén hozzávezetése ki van zárva úgy, hogy a ga- 75 bona lélegzéséhez szükséges oxigén hiányzik. A gabona a szükséges oxigént saját anyagából olykép veszi, hogy saját fe-