101482. lajstromszámú szabadalom • Eljárás nagy ellenállóképességű, kongótéglaszerű útburkolatnak a helyszínen, égetés útján való előállítására
Megjelent 1930 . évi december hó 283 -én . MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 101482. SZÁM. — VlII/i. OSZTÁLY. Eljárás nagy ellentállóképességű, kongótéglaszerű útburkolatnak a helyszínen, égetés útján való előállítására. Komlós Dezső gyárigazgató Budapest. A bejelentés napja 1930. évi január hó 27-ike. Módosítási elsőbbsége 1930. évi február hó 5-ike. Az autó- és autóbuszforgalomnak rohamos terjedése szükségképen maga után vonja az összes úthálózatok teljes átalakítását. Országútaink, a dűlőútak, stb. 5 esős időben vagy hóolvadás idején sártengerben fürödnek, míg száraz időben elviselhetetlen porfelhőkbe burkolódznak. Emiatt egyrészt az idegen forgalom bénul meg, másrészt azonban a falu az év 10 jelentékeny részében el van zárva attól, hogy a vasúthálózatot tengelyen megközelíthesse. Az ezidőszerint kiépített úttestek egy része makadámos, betonos, bitumenes 15 aszfalt-út, más része bazalt- vagy gránitkőkockákkal kirakott műút; de vannak úgynevezett kongótéglákkal vagy keramitlapokkal burkolt úttestek is. A terméskövekkel kirakott úttestet oly mó-20 don készítik, hogy a termésköveket homokos kavicsba vagy cementes homokba ágyazzák, vagy pedig azoknak hézagait, mint újabban szokták, melegen, aszfaltos, mészkőlisztes, emulsionált eleggyel 25 kötik össze. Ha a jelenleg rendelkezésünkre álló bármely eljárás szerint akai'juk úttesteinket rendibehozni, akkor még mielőtt azokhoz hozzáfognánk, már előre óriási 80 beruházásokra van szükség. Ugyanis 1. a termésköveknek a bányákból való kifejtése, 2. azoknak kockákra való kifaragása, 3. vagonba való be- és kirakása, 4. a helyszínre való kiszállítása, 5. a ka-35 vicsszállítás, 6. a homokszállítás, stb. s az ezekkel járó munkabérek mind súlyos kiadást jelentenek. Ehhez hasonló kiadások merülnek fel a többi eljárás szerint készült útak rendbehozatalánál is. A gyakorlat viszont azt bizonyítja, hogy íO amint felépítettük a fent jelzett műútak bármelyikét, rövid időre rá már jelentkeznek a javításokkal járó, magas költségek. Maradna tehát a kongótéglákkal való útburkolás, mely tökéletes volta fó miatt ezidőszerint legjobban megfelel. A burkolás azonban olyan drága, hogy hosszabb úttesteknek azzal való burkolása fényüzésszámba megy. Hogy jobban megérthessük, hogy a kongótéglaszerű 50 útburkolatoknál mi mindenre kell figyelemmel lennünk, vegyük elő a kongótéglagyártás rövid ismertetését. Ismeretes, hogy a kongótégla és keramitlapokat, pirotechnikai úton, tégla 55 égető kemencékben, zsugorodásig égetik. Tudjuk azt is, hogy azokat közönséges, vasoxidos, vagy márgás téglaagyagból készítik. Az agyagot a bányákból kitermelik, a gyárba szállítják, sajtolják, kiszá- go rítják és száradás után kiégetik. A kongótéglák árait, a fenti termelési költségeken kívül, nagyon megdrágítja még azon körülmény is, hogy az égetésnél bizonyos nehézségek merülnek fel és pe- 55 dig azért, mert az agyag olvadási pontja nagyon közel esik a zsugorodási hőfokhoz és így a zsugorodásig hevített tégla már megpuhul, könnyen deformálódik, sőt meg is olvad és egyik a másikával 70 összeolvadva kerül ki a kemencéből úgy, hogy azokat egyenlőtlen voltuk miatt elsőrendű útburkolási célra felhasználni már nem lehet. De megnehezíti a kongótéglák gyártását az a körülmény is, 75-hogy azokat, igen hosszú időn át, lassan és állandóan, egyenlően emelkedő hőfoknál kell kiégetni, mert különben égetés
