101432. lajstromszámú szabadalom • Alaktégla, különösen kéményekhez
Megjelent 1930. évi november hó 15-én. MAGYAR KIRÁLYI jBmgfö SZABADALMI BIRÓSÍG SZABADALMI LEÍRÁS 101432. SZÁM. — VlII/a. OSZTÁLY. Alaktégla, különösen kéményekhez. Sehulz Tüzeléstechnikai és Építési R.-T. Budapest. A bejelentés napja 1929. évi november hó 7-ike. A vasbetonból álló kémények ezideig kétféle módon készülnek. Az építés egyik módszere abban áll, hogy a kémény alakjának megfelelő belső és külső min-5 tát alkalmaztak és e kettő közé döngölték a betont a vasszálak egyidejű elhelyezésével. A kéményé pi t'kezé s előhaladásához képest e mintákat feljebb és feljebb kellett alkalmazni. A másik mód-10 szer abban áll, hogy előre elkészített betontesteket olymódon helyezitek el, hogy köztük üreg maradt, melyet mint a fenti módszernél, ugyancsak betonnal töltöttek ki, melynek döngölését a függélyes 15 vasszálak behelyezése előzte meg. Ismeretes dolog, hogy vasbetonkéményekben nagy húzási feszültségek lépnek fel és a vasbetétek hivatása, hogy e húzó igénybevételeket felvegyék, miért 20 is ezek gondos elhelyezésétől nagy mértékben függ a kémény állékonysága. A fént vázolt ismert eljárásoknál azonban nehéz a vasszálakat a kellő helyzetbe hozni, különösen pedig a beton beöntése 25 és lekötése előtt a kellő helyzetben rögzíteni. Ugyanígy a vasszálak egymás közötti összekötése is jelentékeny nehézségekbe ütközik. A kemény állékonysága tehát tisztán a munka pontosságától és 30 szakszerű kivitelétől függ. A találmány különleges téglákra vonatkozik, melyek többek közt kéményépítéshez is igen előnyösen alkalmazhatók. E téglákkal kéményeket vagy más 35 falszerkezeteket egészen újszerű módon, minták nélkül készíthetünk el. E célra egységes alakra hozott téglákat alkalmazunk, melyek egyenkint is alkalmasak húzó igénybevételek felvételére. E 40 téglák alakja olyan, hogy habarccsal egyszerűen összekötve, monolitos falazatot alkotnak, mely úgy a nyomási, mint a húzási feszültségeket teljes biztonsággal felveszi. A habarcs a falazatban nem áll húzó igénybevétel alatt, mint az is- 45 mert téglafalakban, hanem csak nyomó igénybevétel alatt. Célszerűen megfelelő alakú és méretű vasszálakkal ellátott betontéglákat alkalmazunk, melyek kiálló részei a szomszé- 50 dos téglákkal együttműködve, a húzó és nyomó igénybevételeket közvetítik. A mellékelt rajz a találmány szerinti alaktégla több foganatosítási alakját példaképpen tünteti fel. Az 55 1., 2. és 3. ábrák vasbetontégla előlnézetét, oldalnézetét és felülnézetét szemléltetik, a 4. ábra ily téglákból összeállított fal részlete és az 60 5. ábra a találmány szerinti téglákból felépített kémény keresztmetszete. Az; 1—5. ábrák példaképpen kéménytéglát szemléltetnek, a találmány azonban nem szorítkozik ily téglákra, hanem bár- 65 hol alkalmazható, elsősorban pedig ott, ahol jelentékeny húzóerők szerepelnek. Az 1—4. ábrákon az (1) tégla nagyjában I: alakú, a kémény belseje felé néző függőleges felülete sík, külső felülete a 70 kémény görbületének megfelelően ívelt, a két oldalsó, függőleges felület pedig ékalakban hajlik egymáshoz. A téglát betonból készítjük, melyben megfelelő helyeken a (2) vasszálakat rendezzük el, 75 amiáltal egyenként is hordképes egységeket kapunk. Az ábrázolt foganatosítási alaknál a téglának még (3) hornya van. Az egyes téglák hornyai a kémény vízszintes téglarétegeiben ikörötkké egé- 80
