101423. lajstromszámú szabadalom • Berendezés fénynek fényelektromos cellával való mérésére

— 3 — sarkához, pl. az anódához, mely esetben a (9) sűrítő szerepét az elektrométer saját kapacitása veszi át. Ily módon az elektro­méter érzékenységét teljesen kihasználhat-5 juk. Ha pedig ugyanazzal a műszerrel erő­sebb fényelektromos áramokat akarunk mérni, akkor nagyobb kapacitású (9) sűrí­tőt használunk, melynek feltöltése lassab­ban történik. A (9) sűrítő kapacitásának 10 kényelmes és gyors változtatása céljából használhatunk pl. kondenzátorbattériát, melynek egymással egyenlő vagy külön­böző kapacitású elemeit egyenkint vagy egymással párhuzamosan egyidejűleg kap-15 csolhatjuk be, vagy — egymagában vagy fenti kondenzátorbattériával párhuzamo­san kapcsolva — forgó kondenzátort is. Mint minden elektrometrikus mérésnél, itt is célszerű a berendezés egyik pontját, 20 pl. a (9) sűrítőnek az áramforrás (7) pont­jához kapcsolt pontját, földelni. A mérések kivitelénél azt tapasztaltuk, hogy a váltóáramú áramforrásból, ha an­nak közelében egyenáramú vezetékek is 25 haladnak, néha igen csekély egyenáramú töltések is kerülnek az elektrométerhez, melyek a mérést zavarják. Ezek a kóbor töltések teljesen kiküszöbölhetők, ha a váltóáramú áramforrás másik (6) sarkát, 30 ill. az ehhez kapcsolt vezetéket és pedig közvetlenül az (1) cella előtt a nagy (11) ellenálláson keresztül szintén földeljük, ill. a földelt másik vezetékkel összekötjük. A (11) ellenállás gyanánt célszerűen nagy 35 induktivitással, de kis ohmikus ellenállás­sal bíró fojtótekercset használunk, hogy a zavaró egyenáramú töltések ugyan aka­dálytalanul lefolyhassanak a földbe, a cel­lára ható váltófeszültség ellenben a (11) 40 fojtótekercs bekapcsolása dacára is gya­korlatilag változatlan maradjon. Az 1. ábrán szemléltetett kapcsolásnak egy további kivitelét azon meggondolás alapján kapjuk, hogy a (9) sűrítőnek az (1) 45 cellán áthaladó fényelektromos áram okozta töltéseit galvanométerrel is mérhet­jük, ha azt ballisztikus galvanométerként használjuk, azaz a (9) sűrítőn bizonyos idő alatt felhalmozódó „Q" töltést a galváno-50 méteren át sütjük ki. Ez esetben a galváno­méteren a töltéssel arányos 1. 8 = Q b nagyságú első kilengést kapjuk. Ez egyen­letben „(3" a kilengés, „b" pedig a galvano-55 méter ú. n. ballisztikus érzékenysége, azaz az 1 mikrocoulombnyi elektromos mennyi­ség átáramlása által okozott kilengés. Ha a galvanométer áram érzékenysége (stati­kus érzékenység), azaz az állandóan folyó 1 mikroampére-nyi áram által okozott ál- 60 landó kitérés, „a", akkor a galvanométer elmélete szerint (v. ö. pl. Kohlrausch: Lehrbuch d. prakt. Phisik, 1-5. kiadás, 565. oldal). 2. b = a 65 ahol „t" a galvanométer lengésidejét je­lenti. Ha tehát „I" erősségű fényelektro­mos áramunk van, akkor állandóan folyó „I" áram (statikus mérés) esetén a gal­vanométer x = la nagyságú állandó ki- 70 térést mutat. Ha pedig ezzel az „I" áram­mal „T" másodpercig sűrítőt töltünk, azon Q = IT töltés halmazódik fel s ha az így töltött sűrítőt most a (ballisztikus gal­vanométerként használt) galvanométeren 75 át sütjük ki, ennek első kilengése T T 3. p = TIb = la® — — x-K — t X T Ezzel az eljárással tehát TT -- -szer nagyobb kilengést kapunk, mint a szokásos (stati­kus) galvanometrikus árammérésnél, te- 80 hát a galvanométerrel annak érzékeny­ségi határa alatt levő fényelektromos ára­mokat is mérhetünk. Ha pl. t = 3 mp., ami megfelel egy szál­felfüggesztéses 1° = 2X10"7 A érzékeny- 85 ségű mutatós műszernek, ós T = 100 mp' nek vesszük, ami még a mérés gyors ki­vitele szempontjából elfogadható, akkor azaz 90 P ^ = 100 . « tehát a galvanométer érzékenységét mintegy megszázszor óztuk. Ezen mérési eljárás kivitelére szolgáló berendezés kapcsolását a 3. ábrán tüntet- 95 tük fel. Az (1) fényelektromos cella a (8) transzformátorból nyeri a váltakozó fe­szültséget; a (12) átkapcsoló (I) helyzeté­ben a fényelektromos áram a <9) sűrítőt feltölti, (II) helyzetében a felgyülemlett 100 töltés az (5) galvanométeren át kisül. A fényelektromos cella gyakorlati al­kalmazásánál — pl. fényerősség mérésé­nél — rendszerint két megvilágításnak, pl. a mérendő és a normállámpa fényerejé- 105 nek összehasonlításáról van szó. Az ilyen­kor szokásos elrendezés két fotocellát tar-

Next

/
Oldalképek
Tartalom