101416. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés viszkozból előállított műselyem utókezelésére, különösen kéntelenítésére

_ 2 — lyeíkre az (a) osévék helyeztetnek. Az egy­más fölött fekvő csévék egymással szem­ben (g) gyűrűk útján tömítve vannak. A legfelső csévére (h) záirórészt helyezünk. 5 A kád femekén és az (i) lapokon keresztül (f) csövek vannak vezetve, amelyek a (k) szivattyúhoz veizeitnek. A fürdőikeit az (e) csövön át vezetjük be egymásután a (d) kádba. Ha a szivattyút üzembe hozzuk, 10 akkor a folyadék a (d) kádból a (c) műselyemtesten és az (a) tartó lyukain át leszívatik. A (d) kádba már most egymásután bevezetjük az utó­kezelésire való összes fürdőikéit. Ilyen mó-15 don a selyemnek gyors és egyenletes ke­zelése megy végbe. Ezek a fürdők, amint ismeretes, vízből állanak a selyem savtia­lanítiásária, továbbá kéntelemítósre, fehérí­tésre, savval és lágyítósaerekkel való keze-20 lésre szolgáló fürdőkből. Végül a selymet a csévén szárítjuk. Kéntelenítőszer gyanánt gyenge savak sóinak híg, meleg oldatait használjuk, amelyeik alkalikusan reagálnak. Ilyen sók 25 például az eeefcsoroziaít, a szénsav, bórsav, kovasav és foszforsav nátrium-, kálium-és ammoniiumsóii, de különösen alkalmas­nak bizonyult a nátriumszulfit (NaaSOs), ment ennek bizonyos fehérítő hatása van 30 és a fonalat kevésbbé támadja meg, mint a nátriumszulfid. A ként a nátriumszul­fit nátráumtihiosziulfát képzése közben oldja. Miután az említett sók az alumí­niumod; nem, vagy alig támadják meg, 35 ennek folytán az új eljárás lehetővé teszi a fonatnak kénteienítését és további keze­léséit a hjasználiaitos aluminiumosévéken. A fonnál tehát az aluminiumcsévén savta­laníthiató, kénteleníthető 'és végül kónsav-40 val és a szokásos lágyítászerekkel, mint amilyen a szappan és olaj, kezelhető. A centrifugális eljárás szerint előállí­tott selyem utókezelésére szolgáló berende­zés a rajz 4—6. ábráján van feltüntetve. 45 A 4. ábra szerinti foganatosítás! példánál a selyem, külső falazatán lyukakkal ellá­tott, (p) fedéllel bíró szokásos (m) fonó­edénybe vasn fonva és ebben ismert mó­don utánkezeltetik, például akképpen, 50 hogy a különböző utánkezelő folyadéko­kat a fonálepényen áteemtrifugáljuk. Az 5. ábra szerinti foganatosítása alaknál a fonási edény lyukazott (n) betéttel van ellátva, amely a fonási edény nélkül a 55 (d) kádba tétetik. A 6. ábra szerinti foga­natosítása páildánál a műselyem-lepény ki vam véve a fonóedényből és egy gyengén kúpalakú, üreges, lyukazott fialaziattajl el­látott (o) tartóra van helyezve. Ezt a tar­tót a (d) kád fenekén lévő csőtoldatra he- 60 lyezzük, mire az utókezelést a leírt mó­don foganatosítjuk. A fonási lepényt a két (p) lap között tartjuk. Az új eljárásinál a fonalnak matiring­alaíkba való hozatala az utókezelés céljá- 65 bói felesleges. A legombolyítással járó kellemetlenségek el vannak hárítva. Azon­felül megtakarítunk egy szárítást, mi­után aiz összes műveletek közbeeső szárí­tás nélkül foganatosíthatók. Szárítást 70 csak a befejezett utóikezelés után kell vé­gezni, mire a fonalat cérnázzuk. Ennek folytán közvetlenül a í'oinócsévétől kapunk a eérnázás után forgalomképes fonalat, amely azután imatringialakra hozható. Az 75 így előállított miatr-ingok, amelyeket nem kell semmi utákezelésnek sem alávetni, jobb terméket képeznek és .különösen job­ban lehet azokat ilegombolyítani, mint az eddigi eljárások szerint készített matrin- 80 gokat, amelyeik laz utókezelés és az ezzel összekötött elkerülhetetlen megmunkálás folytán többé vagy kevésbbé szenvednek. Az új eljárásnál ia selyem megsérülésének veszélye mechanikai érintkezés folytán a 85 minimuimiria van csökikeaitve, mert az egész utókezelés ugyanabban a készülékben vé­gezhető, az étriakás tehát nem szükséges. Lehet azonban a fcész fonalat, ahelyett, hogy azit matiringaliakba hoznák, mindjárt 90 a eérnázócsévétől kereszt-, korongos- vagy palackosé vekre gombolyítani, miáltal a régi eljárással szemben egy munkamene­tet, nevezetesen a fonalnak niatringalakba való hozatalát, megtakarítjuk. Végül le- 95 bet a fonalat a fonócsé véről cérnázással vagy lanéülkül közvetlenül egy kereszt -vagy korongos csévére felcsévélni. Az eljárást iáikképpen is foganatosíthat­juk, hogy az utókezelésnek csak egy ré- 100 szét végezzük a fonócsévén és hogy a sely­met eérnázás közben lyukazott cérnázó­osévére hozzuk és az utókezelést ezen lyu­kazott célnáizócaévén fejezzük be. Ha a kóntieleiníitést alumíniumból való oérnázó 105 csévén végezzük, akkor ikéntelenítőszer gyanánt a fent említett nátriumszulfitet vagy másieffélét alkalmazunk. Megfelelő módon lehet a centrifugális el­járás szerint készített fonási lepény utó- 110 kezelését iákképpen részekre osztani, hogy az utókezelés egy résziért a fonási lepény­ben végezzük, ezután a selymet lyukazott csévére hozzuk és az utókezelést a fent le­írt módon ezein a csévén foganatosítjuk. 115 Lehet az összes utókezelést is ezen a ősé­vén elvégezni. Emellett a oséve anyagára és az utókiezelési szerre vonatkozó fent

Next

/
Oldalképek
Tartalom