101407. lajstromszámú szabadalom • Egyetemes merítőkanalas vetőgép

_ 2 — zett, példakép,eni megoldási alakját szemlélteti. Az 1. ábra a gép vázlatos felülnézete. A 2. ábra az egyik kettős korongot a 5 hozzátartozó vetőcsővel és kitámasztó rögzítőikarral együtt, nagyobb léptékű végnézetben, a 3. ábra oldalnézetben (a kitámasztó kar nélkül) szemlélteti. A 10 4. ábra az egyik kanál határolófalainak távlati képe. Az 5. ábra a korongtengely és a futókeréktengely közötti tengelykapcsolás oldalnézete és részben függélyes metszete. A 15 6. ábra a kormányszerkezetet elölnézetben és részben függélyes metszetben, a 7. ábra pedig oldalnézetben és részben metszetben szemlélteti. A vetőgép (1) kerete (1. ábra) a szoká-20 sos (fel nem tüntetett) vetőládát vagy magszekrényt hordja és a (2) futókerekek segélyével továbbítható, melyeknek (3) tengelyét az üreges (4) tengely veszi körül. A (4) tengelyre több kettős ko-25 rong van felszerelve, melyek mindegyike a (4) tengelyen lazán elrendezett (5) korongból és a tengelyre felékelt (6) korongból áll. Az (5) korong a (7) rúgó hatása, alatt áll, mely a (4) tengelyen meg-30 erősített (31) gyűrű és az (5) korongnak agya közé van befogva. A (6) korong síkjából több, a kanál testek egy-egy részét alkotó (8) görbületi falrészek nyúlnak ki (4. ábra, melyeiket az (5) korong 35 kerületéből a (6) korong felé nyúló (9) falrészek teljes kanalakká egészítenek ki. Az (5, 6) kettős korongoknak a 2. és 4. ábra szerinti helyzetében és a (3, 4) tengelyek közötti, alább ismertetendő tengely-40 kapcsolásnak bekapcsolt állapotában, a (7) rúgó hatása alatt egymáshoz szoruló (5, 6) korongok sorozata a (2) futókerekek hatása alatt körülforog és a (8, 9) kanalak maximális hatékony kanálmélységgel me-45 rülnek a vetőszekrényben lévő maghalmazba és felső helyzetükben tartalmukat a szokásos módon a (10) vetőcsövekbe hullatják. A maximális kanálmélységről más magfajtának megfelelő kisebb effektív 50 kanálmélységre való beállítása a következőképpen történik: Az (5, 6) kettős korongoknak az 1. ábrán látható sorozata előtt a (4) tengellyel párhuzamosan elhelyezett (11) tengelyen a 55 korongpárok számával megegyező számú (12) kar van lazán forgathatóan elrendezve. Mindegyik (12) kar egy-egy (5) korong kerülete előtt van elhelyezve és kam pós végénél fogva (2. ábra) az (5) korong (13) bevágásába csappantható, amikor is 60 a (12) kar az (5) korongot kitámasztja és rögzíti. Már most, a (3, 4) tengelyek közötti kapcsolás oldása mellett, a (4) tengelynek egyik végére felékelt rákapcsolható, kéziforgattyúszerű (14) kar vagy 65 fogantyú segélyével a (6) korongokat a 4, ábrán látható (x) nyíl irányában az (5) korongokhoz és ezzel a (9) falrészekhez képest, a (7) rúgók okozta súrlódás legyőzése mellett részben elforgatjuk, még pedig az 70 illető magfajtának megfelelően, amint azt pl. az egyik keréken alkalmazott (a rajzon íel nem tüntetett) egyszerű skála mutatja. Ezzel a (9) falrészek a (8) falrészekhez képest részben visszamaradnak és így a ka- 75 nál hatásos mélysége, vagyis merítő képessége kisebb lesz. Ha csupán a kanálmélység szabályozásáról van szó, akkor az összes (12) karokat csappantjuk le, hogy azokat (a beállítás megtörténtével) ismét 80 visszacsappantsuk. Erre a beállított (5, 6) korongok a (7) rúgó hatása alatt az immár megváltoztatott kanálmélységgel ismét együtt forgásra készek. A vetési sortávolság megváltoztatására 85 nem kell egyebet tennünk, mint egyes (pl. minden második) (5, 6) korongpár az imént leírt módon, minden második (12) kitámasztó kar beiktatása mellett akként beállítanunk, hogy a (8) falrészek a (9) 90 falrészeket teljesen elhagyják, amivel a kanál (mint félkanál) hatástalanná válik és ezzel az illető (5, 6) korongpár ki van iktatva. Periodikus maglevezetés céljaira (pl. 95 tengeri vetéséhez) mindegyik (5) korong a (9) falrészeknél kisebb számú, pl. két egymással diametrálisan szemben lévő járulékos, közbenső (9a, 9b) kanálfalrészszel van ellátva, (2. ábra). Ha a (8) fal- 100 részeket a (8') helyzetbe állítjuk be, akkor csak két kanál lesz hatékony s ezzel a kívánt, nagyobb időközökben való vetést elértük. Az egyik (2) futókerék (19) agya (5. 105 ábra) a (3) tengely végén kiképezett (15) ékhoronnyal kapcsolódó (16) éktoldattal van ellátva, úgy hogy ezen (2) kerék a (3) tengelyen eltolható. A (3) tengelynek csavarmenetes (30) végével, belső csavar- 110 menetek révén a (18) kézi kerék kapcsolódik, melynek befelé csavarásakor ezen kézi kerék (20) agya maga előtt eltolja a (2) futókereket, amikor is a (19) futókerékagynak jobboldali homlokfelülete a 115 (4) tengely baloldali, célszerűen recézett