101405. lajstromszámú szabadalom • Meredek-vízcsöves gőzkazán

1Y1 e ljelent 193 0. évi november hó 15-én. MAGYAR KIRÁLYI jKE$H| SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 101405. SZÁM. — 'Ve/2, OSZTÁLY. Meredek-vízcsöves gőzkazán. Török Pál oki. gépészmérnök Rákospalota. A bejelentés napja 1927. évi november hó 26-ika. A találmány meredek vízcsöves, vagyis a legnagyobb üzemnyomásokhoz és telje­sítményekhez való gőzkazánra vonatkozik. A találmány térveszteség nélküli, zömök 5 szerkezetű kazánt szolgáltat, mely félsta­bilkivitelre is alkalmas és aránylag tekin­télyes f ütőfelületek mellett is egészben szállítható vasúton. A rajzok az új kazán kiviteli példáit 10 vázlatosan tüntetik fel. 1. ábra egy teljes kazán vízszintes met­szete, ahol azonban a vízcsövek nézet­vonalai, jobb áttekinthetőség kedvéért, el vannak hagyva. 15 2. és 3. ábra a felső dob egy-egy fej­részletének hosszmetszete. 4. ábra egy teljes kazán hosszmetszete, 5. ábra többes kazán keresztmetszete. Az 1. ábra valamivel nagyobb, az 5. ábra 20 pedig valamivel kisebb léptékű, mint a többiek. A találmány szerinti meredek-vízcsöves gőzkazán testének fő jellegzetessége, hogy az a szerkezeti tér, amelyet az (1, 2) egy-25 mással párhuzamos értelemben párosított két dob között a dobhosszmentében szélső (3) vízcsövek közrefognak, dobhosszmen­tében egymásután következő több és pedig a megrajzolt példa szerint I., II., III. 80 szakaszban különbözőképen van beépítve vízcsövekkel, illetve túlhevítőcsövekkel, vagyis oly csövekkel, amelyek közönséges rendeltetésük szerint a kazán belsejével közlekednek. 35 Az (I) mellső szakaszbeli (3) vízcsövek nyalábja szabad tűzteret kerít be, melyet tetszőleges tüzeléssel, pl. (4) rostéllyal, (6) hamutérrel, stb.-vel látunk el. A tűztél' így a kazántesttől el nem választható, tűz­szekrényszerű szerkezeti résszé válik és a 40 meredek-vízcsövek előnyei a belső tüzelé­seivel tetéződnek. A 2. és 3. ábrák jelzik, hogyan lehet a (2) felső dob tűztéri has lemezét vízcsövekkel óvni. A (II) középső szakaszban nem csupán 45 (3) szélső csövek, hanem (5) közbenső víz­csövek is vannak, még pedig a szokásos, vagyis oly sűrűségben, hogy a közöttük elvonuló füstgáztömeg sugárzómelege is érvényesülhessen. 50 A (III) utolsó szakaszban a vízcsövek nyalábja ugyanolyan, mint a (II) szakasz­ban, azonban a vízcsövek között (7) túl­hevítőcsövek foglalnak helyet, amelyek egyrészt növelik a fűtőfelületet, másrészt 55 pedig csökkentik a szabad keresztmetsze­tet a közben lehűlt füstgázak számára. A (3) szélső vízcsövek mindvégig egy­formán zárt falakká sorakoznak, úgy, hogy a kazán oldalfalai szempontjából 60 valamennyi szakasz, minden különbözősé­gük ellenére is egységesnek mutatkozik. A határfalak, a hajókazánoknál szokásos módon, (10) lemezköpennyel vannak bur­kolva, melynek (11) hőszigetelő bélését cél- 65 szerűen a (3) csőfalakra vakolhatjuk. Az ily falak a kazánnal egyetemben készen szállíthatók. A 4. ábrában nyilak jelzik a huzat­irányt. A (8) és (9) válaszfalak éppen két- 70 két szakasz között vannak, miért is az önmagában ismert módon, zeg-zugosan fel-le vezető huza [csatornában, a külön­böző csőnyalábok szakaszonként más-más járatba esnek. így a (II., III) szakaszok, 75 beleértve a (7) túlhevítőt is, ellenáramban dolgoznak. Az (I., II) szakaszban élénk gőzfejlesztés áll be, a (III) szakasz víz-

Next

/
Oldalképek
Tartalom