101388. lajstromszámú szabadalom • Ülőhelyzetbe hozható, sodronyszövetes vagy sodronyfonatos ágybetét

— 304 — fej felőli (2) része kényszerűen ferde hely­zetbe jut (2. ábra) és ekkor háttámasszá válik. A (6, 7) emeltyűrészek működtetésére 5 egyik végükön az ágykeretre (14) csuk ló­riid útján támaszkodó (3) kartámaszokat alkalmazunk, melyek (5) csuklórúddal el­forgathatják a (27) csapot, melyre a (6) emelőkar van erősítve. Ha a (3) kartá-10 maszt az ágyban fekvő beteg felfelé ma­gához húzza, az ágybetét a 2. ábra sze­rinti helyzetbe jut, amikor is a középső (30) ágybetét fej felőli végét legnagyobb­részt a beteg testsúlya nyomja le. 15 Hogy a (2) háttámasz a 2. ábra szerinti helyzetben megmaradjon, azt ebben a helyzetben ki kell támasztani. Ezen célból a háttámasz (11) csuklórudak útján (12) harántrúdhoz van kötve, melynek két vége 20 egy-egy (24) szánban csúszik, mely szá­nok az ágykeret belső oldalára vannak erő­sítve. A (12) harántrudat, tehát a (2) hát­támaszt is mindenkori helyzetében az ágy­keretre csuklósan erősített (13) kilincsrúd 25 tartja, mely a (12) harántrúdnak a (24) szánokban való visszacsúszását megaka­dályozza. A (13) kilincsrúd megemelésére a (12) harántrúdon kis (20) kar van, mely felemelkedik, ha a (12) harántrudat saját 30 tengelye körül az óramutató járásával azonos értelemben elforgatjuk. Ezt az el­forgatást a beteg maga végezheti, mely célra a (12) harántrúd végére erősített kis (15) karhoz (19) csuklórúd csatlakozik, 35 melynek másik vége a (6) emelőkarra for­gathatóan ágyazott (18) lemezhez van kap­csolva, mely viszont (17) csuklórúd útján a (3) kartámaszra erősített kis (4) karhoz csatlakozik. Ezt a (4) kart a beteg a (3) 40 kartámaszban vezetett tolóléc segélyével kis (16) gomb működtetésével elforgatja úgy, hogy a (17, 18, 15) emeltyűzet közve­títésével a (20) emelőkar felemelkedik és ezáltal a (13) kilincsrudat kiemeli. Ily mó-45 don a beteg a (2) háttámaszhoz feszülve, teljesen visszatérhet a fekvőhelyzetbe vagy bármely középső helyzetbe térhet át. Az ismertetett emeltyűszerkezetet az ágybetét mindkét oldalán szimmetrikusan alkalmazzuk. 50 Az új ágybetét a szokásos kórházi ágyakba könnyen utólag is beszerelhető. Szabadalmi igények: 1. Ülőhelyzetbe hozható, sodronyszövetes vagy sodronyfonatos ágybetét, azzal 55 jellemezve, hogy az ágybetét egymás­hoz csuklósan erősített háromrészű keretének középső része az ágykereten az ágyban fekvő beteg által működtet­hető emeltyűzet közbeiktatásával úgy 60 van csuklósan megerősítve, hogy az említett emeltyűzetnek az ágybetét fekvőhelyzetben való működtetésekor az ágybetét középső részének fej felőli vége az ágykeret alá sülyed, az ágy- 65 betét ugyanezen középső részének láb felőli vége pedig legalább is az ágy­keret nívójában marad. 2. Az 1. igényben védett ágybetét fogana­tosítási alakja, azzal jellemezve, hogy 7C az ágybetét középső részének láb felőli vége közvetlenül az ágykeretre van csuklósan erősítve. 3. Az 1. vagy az 1. és 2. igényben védett ágybetét foganatosítási alakja, jelle- 75 mezve az ágybetétnek fej felőli szélső részét kitámasztó, egyik végükön az ágykeretre erősített szánokban vezetett (11) csuklórudak és e csuklórudakat mindenkori helyzetükben rögzítő ki- 8C lincsmű által. 4. Az 1—3. igényben védett ágybetét fo­ganatosítási alakja, jellemezve az ágy­keretre egyik végükön csuklórúd útján erősített, másik végükön pedig az ágy- 8f betétet működtető emeltyűzethez kap­csolt kartámaszok által. 5. Az 1—4. igényben védett ágybetét foga­natosítási alakja, azzal jellemezve, hogy az ágybetétnek fej felőli szélső 9C részét mindenkori helyzetében rögzítő kilincsmű emeltyűzet iitján ugyancsak a kartámaszhoz vagy kartámaszokhoz van kapcsolva. 1 rajzlap melléklettel. l'allas nyomda, Budapest.

Next

/
Oldalképek
Tartalom