101375. lajstromszámú szabadalom • Berendezés vezérlő váltakozó áramnak erősáramú hálózatokba való bevezetésére

mai való elnyomása, vagy pedig azonos feszültségű, azonban ellenkező irányú segédárammal való kiegyenlítése ellen. A találmány szerint, azon jelenség alap' 5 ján, hogy a hálózat a vezérlőáramok számára csak nagyon csekély ellenállást jelent, az 5. ábra szerinti kapcsolást alkalmazzuk. Az összes illetéktelen befolyásoktól megvédendő, ily fajta (S) kapcsolóké-10 szülékeket közvetlenül a (AB) kapcsolóhelyhez — pl. a ház- vagy lakásbekapcsolási helyhez — kapcsoljuk és pedig, lehetőleg a villamosszámláló elé, olykép, hogy ne lehessen a kapcsolókészülék kapcsai-15 hoz férni. A segédáramnak (T) felülhelyezőszerve ilykép csakis a kapcsolókészülék mögé kapcsolható. Eközben következő hatás jelentkezik: Míg a (T) felülhelyezőszerv mögött az 20 összes pontokban a teljes felülhelyezett feszültség uralkodik, ez nem áll a (T) előtti pontokra, mivel a (T)-vel párhuzamosan fekvő (AB) hálózat a (T) elé kapcsolt összes készülékeket, tehát a védendő 25 (S) kapcsolókészülékeket is, igen csekély ellenállása folytán áthidalja, ill. rövidrezárja, úgy, hogy gyakorlati értelemben segédfeszültség nem keletkezhetik. Az illetéktelenül felülhelyezett segéd-30 áram tehát csakis a felül helyező szerv mögé szerelt készülékeket befolyásolhatja, a találmány szerint bekapcsoltakat azonban nem. Eddig a frekvenciákat a hálózatba, 35 egyetlen ponton vezették be. Ez azonban megköveteli, hogy a felülhelyezőberendezésnek nagysága, az egész hálózati teljesítményhez alkalmazkodjék. Azonban olyankor, ha csalk ritkán kell 40 felülhelyező impulzusókat adni, pl. óráknak igazítására, vagy naponként csak egynéhányszor működtetendő kapcsolók, vagy kapcsolóművek esetén, a gépek és a felülhélyezőberendezések, a rendkívül nagy 45 időszakok folytán, már nem használtatnak ki eléggé. Előnyösebb volna, ha e niagyobb energiájú, ritkább impulzusokat, kisebb energiájú, gyakoribb impulzusokra lehetne felváltani, mivel akkor jobban kihasznált, 50 kisebb gépeket ós szerkezeteket alkalmazhatnánk. A találmány szerint, ez azáltal történik, hogy a hálózatot alhálózatokra osztjuk szét és ezekbe a vezérlőáramot nem egy-55 időben, hanem ugyanazon gép által, egymás után (lépcsőzetesen, fokozatosan) vezetjük be. így pl. valamely hálózatot azáltal oszthatunk szét több lépcsőre, hogy a távozó tápvezetékeket csoportonként összefogjuk, 60 milmellett a vezérlőáramok az ezáltal keletkezett lépcsőkbe határozott sorrendben, egymás után vezettetnek be. Többvezetékű hálózatoknál meg van még annak a lehetősége is, hogy azit köz- 65 vetlenül azáltal osztjuk fel lépcsőkre, hogy a vezérlőáramot az egyes fázisokba elkülönítve, vezetjük be. Így pl. egyenáramú háromvezetékes hálózatoknál először a pozitív, azután a negatív félhálóaatba, váltó- 70 áramú hálózatoknál pedig az egyes fázisókba, meghatározott sorrendben. Különösen utóbbinak van nagy fontossága, mivel azáltal abba a helyzetbe jutunk, hogy többfázisú hálózatoknál is, egyfázisú ve- 75 zérlóáramot és ilyképp az összes hálózatfajtáknál a vezérlőárauiihoz azonostípusú gépet alkalmazhatunk. Hasonlóképpen e lépcsőzeteknek teljesítménycsoportok, mint fázisok szerinti kom- 80 binációját alkalmazhatjuk. Különleges esetben a lépcsőzetes felülhelyezést azáltal érjük el, hogy különleges átkapcsolót alkalmazunk, melyet vagy kézzel, vagy önműködően, pl. a fordulatszámszabályo- 85 zóról működtetünk és amely azt eredményezi, hogy a felülhelyezőberendezés bizonyos számú impulzus után, illetve a szabályoizókar körülfutása után, a. következő lépcsőre dolgozzék. 90 Amellett vagy lépcsőnként külön feliilhelyezőszerveket alkalmazhatunk, amelyeket azután az átkapcsoló egyenként, vagy csoportokban is, váltakozva a felülhelyezőgenerátorhoz kapcsol, vagy pedig egyetlen 95 felülhelyezőszervvel is dölgozhatunk, amelyet azután pl. kétsarkúan kiképezett kapcsolóval, a mindenkor kívánt lépcsőre kapcsolunk. Ez eljárásnak akkor van különös jelen- 100 tősége, ha forgóáramú hálózaitoknak nagyobb csoportjába áramátálakítóMiűvek vannak bekapcsolva. Ekkor a forgóáramú hálózatnál pl. fázisok szerint létesíthetjük a lépcsőket, az egyenáramú hálózatot pe- 105 dig három, kb. egyenlő részre oszthatjuk, melyek mindegyikét egy-egy forgóáramú lépcsővel együtt táplálhatunk vezérlőárammal, az áratmátalakítóknak a felülhelyezőfrekvenciákra hangolt szűrőlánccal no való áthidalása által. A találmány szerinti eljárás, az edidigi segédeljárásokkal együtt azért vált szükségessé, mivel váltóáramú frekvenciáknak összekapcsolt hálózatokra való bevezetésére 115 az eddig isimert egy pontból kiinduló táplálási eljárás már nem volt gazdaságos. Azon okok tehát, amelyek a hálózatoknak