101369. lajstromszámú szabadalom • Tömlőkötés

— 233 — kötőszerv (csőcsonk) kúpos részének belső végét határoló gyűrűalakú karima a külső szorítókúppal össze nem függő és e kúp eltolására szolgáló laza csavaranya 5 felvételére való csavarorsó gyanánt van kiképezve. Magában véve ismeretes ugyan már a külső szorítókúpnak a tömlővégre csavarolással történő rászorítása, azonban az ekkor fellépő rendkívül nagy súrlódás 10 folytán a befogott tömlővég igen köny­nyen megrongálódik. A mellékelt rajz a találmány tárgyának három példaképpeni íoganatosítási alak­ját mutatja. Az 15 1. ábra közönséges tömlőkötést mutat, tömlőknek csapos szelepekhez és effélék­hez való kötésére; a 2. ábra két tömlő összekötésére való kö­tést mutat; a 20 3. ábra különösen nyomólégtömlők szá­mára való kötést mutat. Az összekötőszerv (1. ábra) a gyűrű­alakú (b) karimás (a) hengeresrészből és a (c) hollandi csavaranyából áll. Az (a) 25 hengeres részhez az (e) tömlő végének fel­vételére való (d) belső szorítókúp csatla­kozik, amelynek nagyobb alapfelülete a tömlő felé van fordítva. A (d) szorítókúp­pal a tömlő felé vékonyodó (f) kúp függ 30 össze, amely az (e) tömlő a (d) szorító­kúpra való rátolásának a megkönnyíté­sére való. A (g) külső szorítókúp a tömlő felhúzása előtt az (a), részen lazán ül. A (g) kiip e helyzete az ábrán eredmény-35 vonallal van feltüntetve. A tömlőnek a felhúzása után a (g) szorítókúpot a tömlő­végre rátoljuk. Külön megerősítőszer­vekre nincs szükség, mert a tömlőnek a lehetséges megoldási irányban való hú-40 zása által a (g) külső szorítókúp erősen a (d) belső szorítókúpra szorul. A 2. ábrán feltüntetett tömlőkötés a szorítókúpok megkettőzésében áll. Az (a) hengeres középrészhez, amely itt is a (gl) 45 külső szorítókúpoknak — a tömlővégelc­nek az összekötőszervre való felhúzása előtt — való felvételére szolgál, egyenlően alakított (dl) belső szorítókúpok és (fl) vezetőkúpok csatlakoznak. A két (el és e2) tömlő össszekötése a fentebb leírt mó- 55 don történik. A 3. ábrán feltüntetett harmadik íoga­natosítási alak az elsőtől abban különbö­zik, hogy az a hengeres résznek (csőcsonk­nak) a (d) szorítókúp felé eső vége a csa- 60 varmenetes (h) toldattal van kiképezve, amelyre az (i) nyomócsavaranya illik. Ez utóbbi a (g) szorítókúpnak az (e) tömlőre erősen való rátolására szolgál, ha a tömlő szilárd, erős szerkezete és pl. a nyomólég- 65 tömlőnél a nagy igénybevétel miatt a kéz ereje arra nem volna elegendő. Egyéb­ként a kötés kiképzése itt is azt eredmé­nyezi, hogy a tömlő meghúzásánál a szorí­tás annál erősebb, minél erősebb a húzás. 70 Szabadalmi igények: 1. Tömlőkötés, a tömlővéget maguk közé befogó szorítókúpokkal, amelyek közül a belső szorítókúp vékonyodó vezető­kúpba megy át, a külső szorítókúp pe- 75 dig a belső mentén eltolható, azzal jel­lemezve, hogy a melső szorítókúp mö­gött a külső szorítókúpnak — a tömlő­végnek a belső szorítókúpra való rá­tolása közben való •— felvételére szol- 80 gáló hengeres csőcsonk van, amely elő­nyösen hosszabb, mint a külső szorító­kúp. 2. Az 1. igényben védett tömlőkötés íoga­natosítási alakja, azzal jellemezve, 85 hogy a belső szorítókúp ós a hengeres csőcsonk között még egy ütköző van, amelynek a tömlővég nekifekszik. 3. Az 1. vagy 2. igényben védett tömlő­kötés íoganatosítási alakja, azzal jelle- 90 mczve, hogy a felhúzott tömlővég szá­mára ütköző gyT anánt szolgáló karima külső csavarmenettel bír, amelyen a külső szorítólrápot a tömlővégre rá­nyomó csavaranya van. 95 1 rajzlap melléklettel. Palin- nyomda, Budapest..

Next

/
Oldalképek
Tartalom