101363. lajstromszámú szabadalom • Eljárás a tüzelőanyagfogyasztás szabályozására fémkohászati folyamatoknál

— 2 -olvasztóban is hasonlóan hat, különösen könnyen elégethető koksznál, legfőképpen azonban faszénnél és könnyen széteshető (hasadékos) nyersszeneknél vagy antraci-6 teknél. A nagyolvasztóban ugyan bizonyos szénoxid-képződésre törekszenek, a fémeknek ércekből való redukálása céljából. Ha azonban a redukció az ércek és gázok 10 túl alacsony hőmérséklete miatt, pl. 700°-nál megszűnik, akkor nem kellene ismét szénoxidnak képződnie, minthogy ez a szénoxid a távozó gázokkal együtt kiáramlik. Mindazonáltal a nagyolvasztó-15 ban, még kb. 300° C-ig lemenően, szénoxid képződik, még pedig az ércredukcióból származó széndioxidnak szénnel, szénoxiddá való bomlása folytán. Ama szénoxid, mely az ércredukció megszűnte 20 után a már képződött széndioxid redukálása folytán még mindig keletkezik és a torokgázzal távozik, a fémkohászati eljárásokban kihasználatlan marad. A mélyebb kemenceövekben végbemenő 25 közvetlen redukáláshoz részben kívánatos reakció, t. i. 2 CO-nak COs-re és C-re való bomlása és az ezzel járó szénkiválás, e tüzelőanyagok telítése folytán csak az érchatásokra szorítkozik. Ha ezeket szintén 30 szabályozhatókká akarjuk tenni, akkor a tüzelőanyagokhoz hasonlóan az érceket is telíthetjük, hogy azok csak bizonyos meghatározott, nagyob fokú előmelegítés után legyenek a redukciónak alávetve. 35 A torokgáz szénoxid tartalma az illető kemencére, illetve az abban végbemenő fémkohászati folyamatra gazdasági szempontból veszteséget jelent. Ezért arra törekszenek, hogy a torokgáz sok széndioxi-40 dot és lehetőleg kevés széndioxidot tartalmazzanak. Ezzel a tüzelőanyagoknak, illetve a redukálószereknek jobb kihasználását érnők el. A valóságban sok nagyolvasztónak to-45 rokgázai kb. 80% CO mellett csak 7% CO-2 -t tartalmaznak. Ily nagyolvasztókban a redukció révén képződött COa-nek legnagyobb része a szénen ismét CO-ra bomlik és azt a nagyolvasztóban többé nem hasz-50 nosítják. Ezzel szemben más nagyolvasztóknál a torokgázok csak 20% CO-t, de 17%-ig menő COs-t tartalmaznak. Az utóbbi esetben tehát a torokgázokkal kevesebb szénoxid távozik, mert a széndioxid már nem bomlott fel szénoxidra. 55 A találmánybeli eljárással a nagyolvasztó üzem még nagyobb mértékben tökéletesedik és a tüzelőanyagfogyasztás tekintetében mindig szabályozhatóvá válik, még akkor is, ha a tüzelőanyagok könnyen ég- 60 hetők, vagy ha magasabb torokhőmérsékletek uralkodnak, mert a védőanyagok, adagokban megszabott telítésük folytán a gázok támadását előre meghatározható időben és övsorrendben szabályozzák, ami 65 az eddigi, telítésnélküli eljárásoknál a véletlenre és a természetes viszonyokra volt bízva. A tüzelőanyagoknak védőszerekkel való telítéséhez szükséges nyomáskülönbség 70 különbözőképpen idézhető elő. Nevezetesen a védőanyagot túlnyomással sajtolhatjuk a tüzelőanyagba, vagy pedig felmelegítéssel, ezt követő kondenzációval vagy mechanikai szívással depressziókat létesí- 75 tünk, melyeknek megszakítása után, azoknak következményeként, a meghatározott mélységre való telítődés megy végbe. A telítési rétegbe bekebelezendő védőanyag mennyiségének adagjait a szemcsenagy- 80 ság (finom őrlés) vagy a pép, vagy emulzió sűrűsége, illetve az oldat koncentrációja szabja meg. Szabadalmi igények: 1. Eljárás a tüzelőanyagfogyasztás szabá- 85 lyozására fémkohászati folyamatoknál, azzal jellemezve, hogy az ércfeldolgozáshoz oly tüzelőanyagokat alkalmazunk, melyeket a távozó gázok kedvezőtlen támadásának ellenálló védő- 90 anyaggal telítettünk. 2. Az 1. igényben védett eljárás foganatosítási módja, melyet a védőanyag mennyisége és behatolási mélysége tekintetében megfelelően adagolt telítés 95 jellemez. 3. A 2. igényben védett eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy a telítést túlnyomás, szívás (vákuum) és a védőanyag különböző koncentráció- 100 fokai révén szabályozhatóan foganatosítjuk. Pallas nyomda, Budapest. 101365