101363. lajstromszámú szabadalom • Eljárás a tüzelőanyagfogyasztás szabályozására fémkohászati folyamatoknál
Megjelent 1930 . évi november hó 15 -én . MAGYAR KIRÁLYT ^^^^ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 101363. SZÁM. — Xll/d. OSZTÁLY. Eljárás a tüzelőanyagfogyasztás szabályozására fémkohászati folyamatoknál. Treu Róbert mérnök Wien. A bejelentés napja 1930. évi január hó 18-ika. Ausztriai elsőbbsége 1929. évi december hó 10-ike. A találmány oly eljárásra vonatkozik, mely fémkohászati folyamatoknál a tüzelőanyagfogyasztás szabályozását, illetve jobb kihasználását (csökkentését) célozza, 5 még pedig a tüzelőanyagok (vagy a redukáló szerek) oly módon való előkészítése révén, hogy az üzemben azok hatékonysága a kemencéknek csak előre meghatározott öveiben érvényesüljön. 10 Példaképpen mindenekelőtt a kupolakemence-üzemre való alkalmazását írjuk le, a megfelelő viszonyok azonban szilárd tüzelőanyaggal dolgozó üzemű nagyolvasztókra, aknakemencékre és lángkemen-15 cékre is állanak. A kupolakemencékben fémeket koksz segélyével olvasztanak meg. Az elvonuló gázok még nagy mennyiségű szénoxidot tartalmaznak, noha a tüzelőanyagok jobb 20 kihasználásához kívánatos volna, hogy a távozó gázokban az egész szén széndioxiddá elégett legyen. Ennek annál is inkább be kellene következnie, mert a gócpontban, a fúvókatokok előtt, csak szén-25 dioxid képziődik. A széndioxid csak az adagolási övben, az ellenáramban előmelegedő tüzelőanyagon bomlik ismét szénoxiddá, minek folytán fokozott és haszontalan szénfogyasztás következik be. E 80 szénveszteséget a találmány szerinti eljárás révén, azzal kerüljük el, hogy a tüzelőanyag az előmelegítő övben védőanyagokkal való telítés folytán a gázok támadásától megvédve marad. Ha pél-35 dául a találmánybeli eljárás szerint a kupolakemencében réz-, kéneskövet, vagy vasat kell koksszal megömleszteni, akkor a kokszot a feladás előtt nem éghető anyaggal (pl. mészpéppel) telítjük. A 40 koksz likacsos, és likacsaiba a védőanyagokat felveszi. (A víz és alacsony hőmérsékleteken elgőzölögtethető anyagok ily védőanyagokként nem alkalmasak.) A találmány szerinti eljáráshoz alkalmas védőanyagok a kemenceüzemhez is 45 kívánatos adalékok, pl. a mész, vagy agyagok. A telítést akár szárazon, poralakban, akár (pépes) folyadékkal, pép alakjában, akár pedig oldatokkal, emulziókkal, stb. foganatosítjuk. Szükséges 50 azonban, hogy a védőanyagot bizonyos meghatározott mennyiségben, sőt a kokszdarab meghatározott mélységéig impregnáljuk. Hogy ezen előre meghatározható (megszabott adagú) telítést elérjük, evég- 55 bői a kokszot a telítés alatt nyomás alá hozzuk, vagy előzetesen evakuáljuk. A nyomáskülönbség mértéke szerint a likacsok megtelése is különböző mélységű. A nyomás révén azonban túlnyomólag csak 60 a telítés mélységét befolyásoljuk. Ezért tehát szükséges az is, hogy a bekebelezendő védőanyag mennyiségét kellően adagoljuk. Ezt a szemcsenagyság, a por őrlési finomsága és az oldat vagy a pép 65 koncentrációja révén érjük el. Az adagolt mennyiségekkel, megszabj ' ható mélységig való telítés sokkal hatékonyabb, mint csupán felületi burkolási Az egész kokszdarabban való isoform 70 hozzákeverések is másképpen hatnának, még pedig tartósan, az egész folyamat alatt, a teljes elfogyasztásig, míg ezzel szemben az „impregnált" kokszdarab a maga védőanyag hatásainak csak a kí- 75 vánt övekben marad alávetve és a védőhatás megszűnte után, mely leolvadás révén következik be, ismét rendes tüzelőanyaggá válik. A tüzelőanyag impregnálása a nagy- 80
