101353. lajstromszámú szabadalom • Eljárás tégláknak (köveknek), döngölőmasszáknak és habarcsnak magnezitből vagy magneziából való előállítására

— 2 — kb. 2.75 mm.-es átmérőjű szemcséktől le felé a legfinomabb lisztig különböző mennyiségarányokban tartalmazza a különböző finomságú szemcséket. így pél-5 dául egy bizonyos őrlemény szemesenagyságai és azok százalékos mennyiségei u következők voltak: Szemcsenagyság % 2.75—1.75 mm kb. 0.3 10 1.75—1.00 » » 8.0 1.00—0.75 » » 10.0 0.75—0.25 » » 36.0 0.25—0.10 » » 23.7 0.10—0.00 » » 22.0 15 100.0 Ezek a számarányok, illetve mennyiségi viszonyok azonban természetesen tág határok közt változhatnak lígy, hogy például a legfinomabb részek mennyisége 20 5%-tói 35%-ig terjedhet. A találmány szerint a keverékből ezt a legfinomabb részt — tehát 5—35%-ot — eltávolítjuk, illetve kiszitáljuk s helyébe a finomra őrölt, fentemlített timfölddús 25 anyagok ugyanolyan mennyiségéi adatoljuk, alaposan összekeverjük s azután a keveréket tovább dolgozzuk fel. Mint a fentiekből látható, a találmány szerint megnövelt aluminiumoxidtíir-30 talmú, szemcsézeti magnézitmassza előállításáról van szó, melyben azonban a magnezit mindig tiilnyomó mennyiségben van jelen. Példák: 35 1. Agyonégetett és a szokásos modon szemcsékké és lisztté őrölt kristályos mag iiézitből a legfinomabb részeket, az egésznek kb. 12%-át, kiszitáltuk, ugyanolyan mennyiségű égetett, igen finomra őrölt 40 bauxittal pótoltuk és alaposan összekevertük. A kapott keverék összetétele a következő volt: Si02 kb. 1, AVo A1A a 9 .2 » Fe2

03 » 7 .2 » CaO » 2 .2 » MgO » 80 .0 » 100. • 0% Az ebből a keverékből készített téglá-50 kat hosszuk felerészében gyorsan kb. 1100° C.-ra hevítettük úgy, hogy másik felük számbaAT

ehető hőemelkedést nem mutatott, azután a téglákat hirtelen a szabad levegőre hoztuk és lehűtöttük s ezt a felhevítést és lehűtést többször meg- 55 ismételtük. A téglákon repedések, illetve részleges lepattagzások csak 5—7-szeri felhevítés és lehűlés után mutatkoztak. 2. Megőrölt magnézitből (úgy mint az első példánál) a legfinomabb részeket — 60 kb. 22%-ot — eltávolítottuk és ugyanolyan mennyiségű, legfinomabbra őrölt bauxittal pótoltuk. Alapos összekeverés után a keverék összetétele a következő volt: SiOa kb. 2.0% AI2

O3 » 17.5 » Fe2

Os » 7.5 » CaO » 2.0 » MgO » 71.0 » 100.0% Az ebből a keverékből készült magnézittéglákat ugyanoly módon, mint az első példában, 9—10-szer lehetett gyorsan felhevíteni és lehűteni, míg rajtuk repedések, illetve részleges lepattogzások mutat- 75 koztak. A találmány szerinti eljárással előállított magnézitmasszák és téglák különös előnyeként említendő fel, hogy azok a tiszta magnézitmasszák nagy vegyi érté- 80 kéből semmit sem veszítenek s azoknak összes más értékes tulajdonságait is megtartják. A találmány szerint előállított masszából készült téglák (kövek) tömörek, kemények, térfogatsúlyuk és nyomási 85 szi1

úrd sásuk nagy. Nagy tűzállóságú, de nem nagy és hirtelen hőmérsékletváltozásoknak ellenálló magnézitmasszák és kövek előállítására javasolták már a magnézithez timföldtar- 90 talmú anyagok adagolását, de anélkül, hogy az égetett magnézit őrleményéből a legfinomabb részeket eltávolították és ezeket ugyancsak finomra őrölt timfölddús hozaganyagokkal helyettesítették 95 volna. Már pedig csak ilyen módon, azaz a találmány szerinti eljárással érhetjük el azt, hogy az előállított termék nemcsak nagy tűzállósággal, hanem hirtelen nagy hőmérsékletváltozásokkal szemben nagy 10C ellenállóképességgel is rendelkezik. Szabadalmi igények: 1. Eljárás nagy tűzállóságú és nagy és hirtelen liőmérsékletváltozásoknak ellenálló magnézitmasszák és magnézit- ioe téglák (kövek) előállítására agyonégetett magnézitből (zsugorított magnézitből) vagy megfelelő hozagokkal zsu-