101332. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és karburátor égési gázoknak folyékony tüzelőanyagokból való folytonos előállítására
Megjelent 1930 . évi november hó 3-án . MAGTAR KIRÁLYI ^^^^ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 101332. SZÁM. — Vd/2. OSZTÁLY. Eljárás és karburátor égési gázoknak folyékony tüzeló'anyagokból való folytonos előállítására. Rector Gasiíier Company Waukesha. A bejelentés napja 1929. évi december hó 31-ike. ' A találmány égési gázokat folyékony tüzelőanyagokból folytonosan előállító eljárásra és karburátorra, különösen oly típusú karburátorra vonatkozik, melynél 5 nehéz égési folyadékokat vetünk alá hőkezelésnek. A jelenleg használatos különböző typusú karburátorok üzemében a kondenzáció folytán gyakran nehézségek merül-3 nek fel. A kondenzáció főleg annak tulajdonítandó. hogy az égési anyagot a mótor hengerébe légköri nyomású levegővel kevert, egyszerű gőz alakjában bocsájtják be, minek folytán az égési anyag a hen-3 gerfalakon kondenzálódik és apró folyadékszemcsék képződnek, melyek nem képesek könnyen meggyulladni és robbanni, ami jelentékeny veszteségeket okoz. Ugyanezen okból lehetetlen egyen) letes konzisztenciájú égési anyagkeverékre szert tenni és így a hengerben szénlerakódások következnek be. Az égésianyag-keveréknek eddigelé tapasztalt durranása vagy korai robbanása > elsősorban valószínűleg az egyszerű gőz alakjában lévő égési anyag túlmagas hőmérsékleteinek tulajdonítandó. Már különböző kísérleteket folytattak a kondenzációnak olymódon való kiküszöbölésére, ) hogy az égési anyagot a gép hengerébe való beáramlása előtt magas hőmérsékletre hevítették. E kísérletek azonban komoly eredménnyel nem jártak, mivel az égési anyagnak nagy hőmérsékletre való i felhevítése a durranás lehetőségét, mindaddig, míg az égési anyag egyszerű gőz alakjában jut a hengerbe, inkább fokozza, semmint csökkenti. Kísérleteink tényleg aat mutatták, hogy gyakorlatilag semmilyen mértékben sem sikerül a kondenzá- í» ciót nehéz égési anyag alkalmazásánál mindaddig megakadályozni, amíg az égési anyagot egyszerű gőz alakjában bocsátjuk a. hengerbe; nem sikerül ez még akkor sem, ha az égési anyagot magas hő- 45 mérsékletre hevítjük. Ellenben teljesen kielégítő, kondenzációtól és durranástól mentes égési anyagra tehetünk szert, ha a belső égésű gépeknél használatos folyékony szénhidrogének fizikai és vegyi tu- 50 lajdonságait olymódon változtatjuk meg, hogy e szénhidrogénekből fix gázokat és kolloidalizált gőzt állítunk elő. A találmány egyik főcélja oly generátor- és karburátorjellegű készülék szer- 55-kesztése, melynek révén a nehezebb szénhidrogének oly hőkezelésnek vethetők alá, hogy azokból fix gázok és kolloidalizált gőz keletkeznek, melyeket azután a kellő arányban levegővel keverünk, hogy rob- 60 banó keverék létesüljön, melyet a gép hengerébe vezetünk. A kolloidalizált gőznek a fix gázokhoz annyiban hasonló tulajdonságai vannak, amennyiben azt nehéz kondenzálni és így 65-az a henger falaival érintkezésbe hozva, nem kondenzálódik. Az ekként előállított robbanókeverék igen hatékony és a káros durranástól mentes. Azt találtuk, hogy1 kollaidalizálit gőz- 75, nek szénhidrogénekből való előállításához a szénhidrogén nagy gyorsasággal hevítendő fel. Itt a keletkező gőz kolloidalizálása nyilván inkább a hőmérséklet-növelés gyorsaságának, semmint a növelés 75, mértékének tulajdonítandó. A találmányegyik célja oly szerkezet létesítése, mely a szénhidrogént szétteregetett lap vagy
