101327. lajstromszámú szabadalom • Gázfejlesztő szénoxidból és hidrogénból álló gázkeverékeknek szilárd tüzelőanyagok folytonos elgázosítása útján való előállítására
— 2 — kell annak elkerülésére is, hogy a legmelegebb övben nyert gázok viszonylag alacsony hőfokú öveket érintsenek, amelyekben a gázkeverékben tartalmazott szén-5 oxid vízgőzzel, amely pl. a szén nedvességéből eredhet, reagálhat és a CO + HsO = CO2 + H, reakció szerint szénsav keletkezését idézheti elő. Ugyancsak elkerülendő, hogy a 10 szén nedvességéből eredő vízgőz viszonylag alacsony hőfokon magával a szénnel közvetlenül reagáljon és a C + 2 H2 0 = CO2 + 2 H, reakciót okozhassa. Végül a 15 2 CO = CO« + C reakció létrejöttét is ki kell zárni. A jelen bejelentés tárgya oly gázfejlesztő, amely a gyakorlatilag szénsavmentes szénoxidból és hidrogénből álló gáz-20 keverék előállításához szükséges előfeltételek mellett annak a követelménynek is megfelel, hogy még igen magas égési hőfok mellett sem lép fel RZ cl veszély, hogy a gázfejlesztő tűzálló bélése megolvadjon, 25 még akkor sem, ha az alacsony hőfokon olvadó kovasavtartalmú agyagból készül. A rajz 1., 2. és 3. ábrái a találmány szerinti gázfejlesztő három különböző kiviteli alakjának hosszmetszeteit szemlél-30 tetik. Az (A) bádogtartány, amely — mint pl. az 1. ábrán — két, egymással nagyobb alapjukon összekötött csonkakúpból állhat, de hengeres vagy más megfelelő, 35 lehetőleg körkeresztmetszetű alakkal is bírhat, belül tűzálló anyagból álló (B) béléssel, fent pedig a szén bevezetésére való (C) tölcsérrel, a légmentesen zárható (D) fedéllel és a mozgatható (E) fenékkel 40 van ellátva. Az (A) tartányfenéktől bizonyos magasságban egy vagy több fúvóka van elrendezve, amelyeket vízhűtéssel hűtünk. A hűtővíz természetesen kazánkőtől mentesítendő, nehogy a hűtés hatá-45 sossága idővel csökkenjen. Az (A) tartány belsejében a tűzálló anyagból készült függőleges (G) fal van elrendezve, amelynek alsó széle a fenéktől nagyobb távolságra van, mint a fenék és a fúvókák 50 köze. A (G) fal és az (A) tartány fala által alkotott közt a ferde, számos lyukkal ellátott (H) fal zárja be, amelynek a vízszinteshez való szöge nagyobb, mint az alkalmazott szén természetes lejtésszöge. 55 A megfelelő mennyiségű vízgőzzel vagy szénsavval kevert oxigént a gázfejlesztőbe az (F) fúvókán vagy fúvókákon át vezetjük be. Az oxigén és vízgőz vagy szénsav keverékre kifejtendő csekély nyomást természetesen a leküzdendő ellen- 6( állás határozza meg. A gyakorlatban néhány centiméter vízoszlop elegendő. Nagyszámú kísérleteinkből kitűnt, hogy a szénnek a gázfejlesztőbe bevezetett oxigén és vízgőz vagy szénsavkeverék rovására fii való elégése a fúvókák végét körülvevő, egészen szűk térben folyik le, amelyben igen magas hőmérséklet uralkodik, míg a fúvókák végétől aránylag kis távolságban már viszonylag alacsony hőfokok lép- 7( nek fel. Ennek megfelelően elegendő, ha a fúvókák az (A) tartányba annak falától bizonyos távolságra benyúlnak, hogy a (B) tűzálló anyag aránylag hideg tüzelőanyaggal jusson érintkezésbe s így meg- 7í olvadása elkerülhető legyen. A fúvókák és az (A) tartány feneke közötti távolságot a gyakorlatban ugyancsak az a körülmény szabja meg, hogy a tartány fenekét borító tűzálló anyag az 8( aránylag hideg tüzelőanyaggal érintkezzék. Azon övben, amelyben az égés a legélénkebb, a hőfok, mint említettük, igen magas és egyes pontokon a 2000 ű -ot is meghaladja. Ily körülmények között a 8; szén legnagyobb része közvetlenül CO-vá ég el. Mindamellett kevés CO2 is képződik, amelyet a környező szén CO-vá redukál. Azon övnek a végén, amelyben a CO2 redukciója tökéletes, kell az átlyuk- 9( gatott (H) falat elrendezni, amelyen át a gázok az (I) kamrába, majd innen a gázfejlesztőből kivezető (L) csőbe jutnak. Az (I) kamrán való áthaladásuk közben a gázok a (G) falon át történő hőkicserélő- 9í dés révén a gázfejlesztő belsejében levő tüzelőanyagot előmelegítik. A jelen gázfejlesztőnél mindazon előfeltételeket, amelyeket 1929 február 23-án kelt 100207. 1. sz. szabadalmunkban elő- k írtunk, teljesítjük és ennek megfelelőleg a hamut a kilépő gázok igen finom por alakjában tökéletesen eltávolítják. Ezért a gázfejlesztő rostély nélkül vihető ki. k Az 1. ábrán szemléltetett kiviteli alak különösen abban az esetben előnyös, ha az elgázosítandó tüzelőanyag koksz vagy más, illó anyagoktól gyakorlatilag mentes, tüzelőanyag. Abban az esetben vi- i] szont, ha illó anyagokat tartalmazó tüzelőanyagokat kívánunk elgázosítani, a 2. ábrán szemléltetett kiviteli alak részesítendő előnyben, amely az 1. ábra szerinti kiviteli alak körkeresztmetszete helyett 11
