101326. lajstromszámú szabadalom • Érmeutánzat, továbbá eljárás és szerkezet annak előállítására

— 2 — idejűkig különböző fajta érmeutánzatokat állíthatunk elő. A mellékelt rajz példaképpen a talál­mány szerinti érmeutánzat és az előállí-5 tására alkalmas szerkezet foganatosítási alakjait tünteti fel: az 1. és 2. ábra az érme egy részének felül­nézetét, illetve keresztmetszetét, a 3. ábra két részből összetett érme ke-10 resztmetszetét, a 4. és 5. ábra az érme derékszögű alapra erősített két részét felülnézetben, illetve a 4. ábra 5—5 vonala szerinti metszet­ben, a 15 6. ábra a csákozó és verő kölyűvel el­látott, az érmeutánzatokat gyártó szer­kezetet vázlatosan, oldalnézetben, a 7. és 8. ábra a több csákozó és verő kö­lyűvel ellátott csákozó és verő szerkezet 20 felső, mozgó részét oldalnézetben, illetve felülnézetben, végül a 9. ábra több különböző típusú érme vagy érmerész egyidejű előállítását váz­latosan szemlélteti. 25 A találmány szerinti érme a két (a) és (b) részből áll, melyek mindegyike a kar­tonból vagy hasonló anyagból készült (c) korongból és az ezen korong egyik olda­lát fedő (d) fémfóliabevonatból van össze-30 téve. A (d) fémbevonat (dl) széle a (c) kartonkorong széle köré van sajtolva. A (d) fémborítás, belső oldalán esetleg még az erősítésre szolgáló vékony (e) papír­réteggel állhat kapcsolatban, mely a fém-35 borításnak a (c) kartonkorongra való rásajtolásánál és a verésnél a fémborítás megsérülését megakadályozza. Az érme két (a) és i(b) részét fémmel borított külső oldalukon valódi érme mintájára verjük. 40 így például az (a) rész az érme mellső ol­dalának veretét, a (b) rész pedig a hátsó oldal veretét kapja. A két (a) és i(b) rész a borítatlan olda­lon közvetlenül egymáshoz ragasztható 45 (3. ábra). Ehelyett azonban az (a) és (b) részek egy-egy alapra, vagy pedig papír­ból, kartonból vagy hasonló anyagból való közös alapra is erősíthetők. A 4. és 5. ábra szerinti foganatosítási alaknál az 50 érmerészek (d) fémborításai közvetlenül a téglányalakú (f) alapra vannak erő­sítve. Az érmék vagy érmerészek az alá­tétekből kiemelkedően vannak kiverve, amikor is a fémborítások szélei az alapba 55 be vannak metszve. Elegendő metszési mélység esetén ily módon maguk az érme­részek az alapból metszhetők ki. Ahelyett, hogy a két érmerészt egymás mellett, az (f) alap ugyanazon oldalán rendeznők el, az (a) rész az alap egyik és a (b) rész az 6C alap másik oldalán is erősíthető meg. A megerősítés célszerűen ragasztószerrel történik. Az (f) alap bármely alakú lehet és cél­szerűen az érme hovatartozását, nevét és 6í értékét feltüntető adatok vannak rányom­tatva. Az (f) alap e nyomatokon kívül még reklámjelekkel vagy reklámképekkel lehet ellátva. E cikk számára számos alkalmazási le- 7( hetőség kínálkozik. Így például bármiféle áruk vásárlása alkalmával ráadásul sze­repelhet, mely az áru elhelyezését elő­segíti. Minthogy az érmeutánzat előállí­tása rendkívül olcsó, ezen ráadás az áru- 7í kat nem drágítja meg. A 6. ábrán feltüntetett szerkezet oly érmeutánzatok előállítására alkalmas, melyek három rétegből állnak, nevezete­sen fémfóliarétegből, ezen fémréteget erő- 8( sítő papírrétegből és kartonból vagy ha­sonló anyagból való alapból. Ezt a három üzemanyagot a (4, 5, 6) tekercsekről le­gombolyított végnélküli (1, 2, 3) szalagok alakjában a még közelebbről leírandó 8; csákozó és verő szerkezeten szakaszosan vezetjük keresztül. Az (1, 2, 3) szalagok szakaszos előretolása céljából azokat az érméket vagy érmerészeket képező réte­gek kicsákozása után, tehát a csákozó 91 szerkezet mögött, a (7, 8, 9) tekercsekre gömbölyítjük. Az ezen tekercseket tartó (10, 11, 12) forgó tengelyeken a (13, 14, 15) fogaskerekek vannak megerősítve, me­lyek a közös (16) meghajtó fogaskerékkel 9] kapcsolódnak. Utóbbinak (17) forgásten­gelyére a (18) lánckerék van erősítve, mely köré a végnélküli (19) lánc van fek­tetve. Ez a végnélküli lánc másik végé­vel a (20) lánckerékkel kapcsolódik, me- 11 lyet a (21) tengely tart. A (21) tengelyen a (23) kilincset tartó (22) emelő 'elforgat­hatóan van ágyazva. A (23) kilincs a (21) tengelyen levő (24) kilincskerékkel oly módon működik együtt, hogy a (24) ki' 11 lincskerék és ezzel a (21) tengely, vala­mint a <(20) lánckerék csak akkor fordul el az óramutató járásának értelmében, ha a (22) emelő felfelé leng. Ekkor a (7, 8, 9) tekercsek valamennyien az óramutató já- 1 rásával ellenkező irányban fordulnak el, tígy hogy az (1, 2, 3) szalagok e teker­csekre felgombolyodnak. A (22) emelő szabad vége a (25) görgőt hordja, mely a rajzon nem ábrázolt verő- 1 vagy csákozógép fel- és lefelé mozgó (27) szárának oldalsó (26) kiugró részéhez tá­maszkodik. A (22) kilincses emelő a (27)

Next

/
Oldalképek
Tartalom