101321. lajstromszámú szabadalom • Fényelektromos cella és eljárás annak előállítására
— 3 — transzformátor áramával hevítjük s az izzószál és a sóolvadék közé az ábrán feltüntetett polaritással a (7) telepet kapcsoljuk, mire az izzószál és a sóolvadék 5 között áram indul meg, amelyet a bura légüres terén keresztül az izzószálból kilépő elektronok, az üvegfalon keresztül pedig az üvegben foglalt positív nátriumionok közvetítenek. Ez utóbbiak az üveg-10 falon át befelé vándorolva a burában gőzalakban felszabadulnak s annak felső hidegebb részén összefüggő fémtükör formájában lecsapódnak. A lecsapódást elősegítendő, célszerűnek bizonyult a bura 15 felső részét hűteni, ami a 2. ábrán feltüntetett, levegőárammal hűthető foglalattal történhet. Itt (10) jelenti a hengeres foglalattestet, (11) és (12) az izzószál kivezetéseit alkotó peckek felvéte-20 lére szolgáló hüvelyeket, s (13) a hűtő levegő hozzávezetésére szolgáló csövet. A cellára alkalmazott fejet — miként azt a 3. ábrán feltüntettük — célszerűen a fenéken szokásos (14) nyíláson kívül, a pa-25 lástfelületen elhelyezett (15) nyílásokkal látjuk el; a hűtőlevegő a (14) nyíláson jut a fejbe s a (15) nyílásokon távozva, a fej és a foglalat közén áramlik ki és a bura felső részét egyenletesen hűti. Az elektro-80 lizáló áram erőssége, azaz a nátrium tükörképződésének gyorsasága a (8) változtatható ellenállással szabályozható; a mindenkori áramerősség mérésére a (9) árammérőműszer szolgál. 85 Akár desztillálással, aki'ir elektrolízissel történik az alkálifém bevitele a cellába, az így nyert katóda részére áramhozzávezetésről kell gondoskodni. Evégből a bura azon részén, ahol az alkálifém 40 lecsapódik, a bura falába különálló áramvezetőt szokás beforrasztani. A cella előállítását lényegesen megegyszerűsíthetjük, ha ezt a katódárambevezetőt ugyanabban az állványban helyezzük el, 45 amely az izzószálat (anódát) hordja. Egy ilyen, a kétfonalas autólámpáknál használatos állványt a (4) ábra tüntet fel. Itt (16) és (17) a (20) izzószál két árambevezetője, míg a (18) árambevezető a katódát 50 alkotó pl. nátriumtükörrel való vezetői összeköttetésre szolgál. Evégből a rézből, nikkelből, vagy más hasonló anyagból készült (19) toldalékkal van ellátva, amely az ábrán feltüntetett módon az áll-55 vány tárcsájához van hozzáhajlítva. Ha az így elkészített állványt a burába a szokott módon beforrasztjuk, a (19) toldalékhuzal a bura nyakához fekszik s ahhoz felületesen hozzáforrad, miként az az (5) ábrán fel van tüntetve s az oda lecsapódó 60 pl. natriumtükörrel vezetői összeköttetést létesít. A találmány szerinti katódáknak (preparálásához" szükséges elpárologtatandó fémet célszerűen szintén a (4) ábra sze- 65 rinti, vagy ahhoz hasonló, a cella valamennyi bevezetését tartalmazó állványon, illetőleg az abban beforrasztott árambevezetők, illetőleg elektródák valamelyikén helyezzük el és a Joule-hővel való 70 melegítéssel vagy elektronbombázással hevítjük fel. A 4. ábrán feltüntetett (20) izzószálat az elpárologtatandó fémből készítve, avagy avval pl. galvanikus úton bevonva, az elpárologtatást árammal való 75 közvetlen melegítéssel hajtjuk végre, miközben a párolgás sebességét az izzító áramerősséggel szabályozhatjuk. Ez az elrendezés, illetőleg eljárás célszerűen átdesztillálással készülő katódák készíté- 80 sénél használható, ahol az izzószálra, mint elektronforrásra nincsen szükségünk. Az elektrolitikus alkálibevitel esetén az elpárologtatandó fémet célszerűen a (18) árambevezetőn helyezhetjük el a 85 6. ábra szerinti elrendezésben, ahol a (21) toldat maga az elpárologtatandó fém lehet, illetőleg annak felvételére szolgálhat, s amelyet ismert módon elektronbombázással izzíthatunk fel, miközben, ha 90 szükséges, az izzószál elektronáramának egy részét egyidejűleg az alkálifém elektrolitikus bevitelére is felhasználhatjuk. Még egyszerűbb eljárást, ill. elrendezést nyerünk, ha az elpárologtatandó segédfé- 95 met az izzószál (16) és (17) tartóira viszszük fel, pl. galvanikus úton, ill., ha e tartókat magából az elpárologtatandó fémből készítjük. E tartók kellő méretezésével elérhetjük, hogy ezek az izzószál 100 megfelelő terhelése esetén — különösen az izzószál felerősítése helyén a (23) és (24) pontokban (4. ábra) olyan magas hőmérsékletre hevíttetnek, hogy a reájuk vitt fém, ill. maga a tartó anyaga néhány 105 perc alatt észrevehető mennyiségben párolog. A lámpatechnikában egyébként is használatos nikkelelektródákkal ez az eljárás különösen könnyen vihető keresztül, mivel a nikkel már jóval az olvadás- 110 pontja alatti hőmérsékleteken észrevehetően párolog. Példaképen említhetjük, hogy ha a (16) és (17) tartók 6.6 mm nikkelhuzalból készülnek, s 12 volt 50 wattos izzószálat szerelünk rájuk, az izzószálat 115 kb. 16 Volttal terhelve, a tartók végei —ahol az izzószál hozzá van hegesztve — már észrevehető méretekben párolognák.
