101293. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés tüzelőanyagok gáztalanítására és elgázosítására

— 2 — tosít juk, melyben a tüzelőanyag önsúlya folytán halad lefelé. Nehogy gázveszteségek lépjenek fel azáltal, hogy a gáztalanító zónából gázok lépnek át a szárítóba, 5 továbbá annak meggátolására, hogy égéstermékek juthassanak a gáztalanítási zónába, a találmány értelmében a szárítózóna alsó részében közvetett hatású fűtőtesteket alkalmazunk, melyek vízgőzzel 10 telített választóréteget képeznek. Szükség esetén ezt a .hatást további vízgőz bevezetése révén még fokozhatjuk. A gáztalanítási zónába közvetlenül bevezetendő gázok felhevítésére a találmány 15 értelmében aknaszerű kaimra szolgál, melyen át körfolyamban szakadatlanul vezetünk szilárd hőálló testeket. Ezen testeket a kamra felső részében égéstermékek közvetlen átvezetése révén felfűtjíik; 20 a kamra alsó résziében a felhevült testek között a felhevítendő gázok áramlanak át. Hogy a maradékot lehetőleg tökéletesen használhassuk fel még akkor is, ha lehetőleg nagy fűtőértékű gáz termelése 25 céljából a maradéknak csak kis részét vetjük vízgáz,reakció alá, a maradékot szitálás vagy légosztályozás révén durva és finom szemcséjű részekre osztályozzuk. A durvaszemcséjű részt a hevítő fűtésére 30 szolgáló gáz termelése céljából levegő hozzájárulásával elgázosítjuk, míg a finom szemcséjű részt célszerűen poralakban elégetve, gaztermelésre használjuk. Némely esetben ajánlatos a termelt gáz 35 fűtőértékének növelésére a felhevített gázokhoz kátrányt és nehézolajokat keverni, hogy ezek permanens gázokká és esetleg könnyű olajokká hasadjanak szét. A találmány foganatosítására alkal-40 mas berendezés egy példája a csatolt rajzon van feltüntetve. 1. ábra a tüzelőanyagakna és a hozzáépített hevítőkamra metszete; 2. ábra az 1. ábrára merőleges metszet. 45 Az esetleg zárószervvel felszerelt (7) adagoló nyakon át bevitt tüzelőanyag egymás után sülyed keresztül az (1) szárítózónán, a (,2) gáztalanító zónán, a (3) elgázosító zónán és a (4) maradékhűtőzó-50 nán. A maradék a légmentesen záró (8) kivivő készüléken át időszakosan vagy folytonosan távozik; az időegységben távozó maradék mennyiségének változtatása révén a tüzelőanyagnak az aknában .55 való sülyedési sebességét s ezáltal az óránként feldolgozott tüzelőanyagmenynyiséget szabályozhatjuk. A tüzelőanyagaknához hozzáépített hevítőkamra a felső (5) és az alsó (6) zónára van felosztva. A tűzálló hevítőtestek az (5) zónában égési 6C gázok által hevíttetnek fel, melyek a (19) elosztótérből (21) oldalsó réseken át lépnek a hevítőtestek közé s melegük nagy részének leadása, után a ,(22) vezetéken at lépnek a tüzelőanyagakna szárító zónajába. Ezeket az égési gázokat legegyszerűbben egy olcsó gyenge gáznak a (20) lángzóban való elégetése révén termeljük, némely esetben lehet azonban szénportüzelést is alkalmazni. 7( A felfűtött hevítőtestek a (32) szűkületen keresztül lépnek a (6) zónába, ahol melegük túlnyomó részét a (13) vezetéken át a (6) zónába belépő, célszerűen túlnyomórészt vízgőzből álló gáznak adják 7j át, mely azután a (14) csatornán át lép a tüzelőanyag a imába. A hevítőtestekeí a (26) száliítószerv, pl szállítócsiga a (29) elevátorhoz viszi, melyből a testek a (30) szállítócsigán át 8< az (5) zónába jutnak vissza. Ezen készülékek jó hőszigeteléssel bírnak. A tüzelőanyag szárítása és előmelegítése tetszés szerinti ismert módon törtenhet. A példaképen feltüntetett berende- 81 zésnél a (22) vezetéken át az aknába lépő forró gázok előbb a zárt (18) csatornákon áramlanak keresztül s melegük egy részét közvetett hőátadással adják le a tüzelőanyagnak. A gázok ezután a (23) csa- 91 tornán keresztül a (24) elosztótérbe s innen a (33) rosté,lyréseken at közvetlenül a tüzelőanyagba lépnek. A lehűlt gázok a szárítási párákkal együtt a (26) kürtőhöz vezető i(25) nyílásokon át távoznak. A le- 9 hűlt gázok egy részét azonban visszavezethetjük a (24) elosztótérbe oly célból, hogy a (23) csatornán át beáramló forró gázokhoz keveredve, azok hőinérsékét szabályozhassuk. 1 A szárított tüzelőanyag gáztalanítására vele szemben áramló forró gázok szolgálnak. E gázáram egyik része, mely ismert módon körfolyamatban halad a tüzelőanyagaknán keresztül, a (9) nyíláson át 1 lép be a (4) maradékhűtőzónába, ahonnan a (10) csatornákon át a (11) térbe s innen a (12) csatornán át a gáztalanító zóna felső részébe vezetjük, oly célból, hogy az elégtelenül felhevített gázoknak 1 a gáztalanítózónába való behatolását meggátoljuk. A hevítőkaimrából a (14) csatornán át távozó forró gázok a (15) elosztótérbe s a i(16) nyílásokon keresztül közvetlenül a 1 tüzelőanyagba lépnek. Ha ez a gázáram tetemes mennyiségű vízgőzt tartalmaz és 500°-ot lényegesen meghaladó liőinér-