101251. lajstromszámú szabadalom • Folyadékemelő berendezés

Megjelent 193Q. évi október hó 15-én. __ MAGYAR KIRÁLYI xjSgL SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 101351. SZÁM. — XXI/c. OSZTÁLY. Folyadékemelő berendezés. Detaint Edmond és Sourbe Alfréd mérnökök Páris. A bejelentés napja 1928. évi április hó 18-ika. Franciaországi elsőbbsége 1927. évi április hó 20-ika. A találmányt képező folyadékemelőberendezésnél drótkötélre vegyi behatásoknak ellenálló villamos szigetelőanyagból készült tárcsák vannak felfűzve, melyek 5 között kisebb tömítőanyagból készült, távolsagtartótárcsák vannak elhelyezve, előbbiek az utóbbiakkal annyi gyűrűalakú, a drótkötelet körülvevő, teret határolunk el, ahány tárcsapár van. Az 10 emelő drótkötélnek a folyadékban való haladásakor a folyadék a gyűrűalakú terekbe behatol és tapadás folytán az emelés közben és amikor a berendezés áll, ott megmarad. A kisebb tárcsák a nagyobb 15 tárcsák anyagába vannak behelyezve, nehogy, amikor a drótkötél a korongra felfut, ill. a korongot körülveszi, a nagy tárcsák sugárirányban elhelyezkedvén, a kis tárcsákat a kerület felé szorítsák. 20 Annak a súlynak megkönnyítésére, melyet a folyadékból kilépő tárcsa hord és mely a folyadékoszlop plusz ama tárcsák súlyának felel meg, melyek az említett tárcsa felett vannak, a drótkötél hosszá-25 ban megvastagodások, vállak vannak kiképezve, melyek támaszpontokat alkotnaik, ezekre az említett súly megoszlik anélkül, hogy a drótkötél szálainak szabad játéka korlátozva volna, a drótkötél 80 gyors elkopása pedig meg van akadályozva. E célból a belső szálat tárcsák által vesszük körül és az így előállított megvastagodást a süveget képező fedőtárcsák közé fogjuk. 85 A drótkötél két végének összeerősítését úgy vittük keresztül, hogy a kötél elcsavarodása ne legyen gátolva, mely mozgásnak meg,akadályozása a kötél szétcsavarodását és törését vonhat ja maga után. 40 Hogy a drótkötél két vége szálainak igénybevételét megkönnyítsük, melyek könnyen' törhetnek, a görbületet egy kis hosszon megszüntetjük, akár különböző átmérőjű tárcsák egymás mellé való helyezése által, akár csonkakúpalakú csat- 45 lakozó test alkalmazása által. Ha közönséges, vájulatos korongokat alkalmazunk, a nagy tárcsák sugaras elhelyeződése gátolja a drótkötél szabad forgását, mivel a tárcsák a korong váju- 50 latának széleire támaszkodnak ós a drótkötél megfeszítését idézik elő, ami a szabályos görbülettel össze nem egyeztethető. Ennek elkerülésére a korongokat két, egymástól közzel elválasztott, részből ké- 55 szítjük, melyen a folyadék keresztüláramolhatik, mimellett mindegyik félkorong oldalfala, amelyre a korong támaszkodik, kellő ferdeséggel van kiképezve, azon érintkezési pont szerint, amelyet a tárcsá- 60 nak adni kívánunk vagy más szóval azon távolság szerint, mely a kötél közepe lés a tárcsa érintési pontjait összekötő vonjál között van. A rajzon a találmánynak egy példakép- 65 pen vett foganatosítási alakja van feltüntetve. Az 1. ábrán a berendezés vázlatos nézete; a 2., 3. és 4. ábrákon a tartótárcsáknak a távolságtartótárcsákkal való összekötteté- 70 sének három különböző módja, metszetben van feltüntetve; az 5. ábrán a drótkötélben kiképezett vastagodás vagy támaszpont van nézetben, a fedőtárcsák pedig metszetben, feltün- 75 tetve; a 6. ábrán ezen vastagodás felülnézetben van feltüntetve; a 7. és 8. ábrákon a drótkötél összeköttetési szerkezetének két egymásra merőle- 80