101247. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés finom szemcséjű vagy poralakú anyagok folytonos elgázosítására

— 2 -A 3. ábra szerinti kemence és a vele végrehajtandó eljárás a fent leírttal lényegében megegyezik. A különbség csak az, hogy az egyes reakciócsatornákba a víz-5 gőzt a közös (n) eloszlótérből táplált külön (o) fúvókák vezetik be. Az elosztótérbe az (m) csővezeték vezeti a vízgőzt. Természetesen magát az (n) elosztóteret is feloszthatjuk és a gőz bevezetését az (n) tér 10 minden résszénéi, vagy pedig minden fúvókánál külön szabályozhatjuk. A fúvókák a (b) adagoló szerkezet munkáját támogatják. A 4. ábra esetében a gőzt a központos 15 (P) gőzvezeték (q) elágazásaiban levő fúvókák vezetik be. E tuvókák célszerűen közvetlenül a kezelési csatornák'azon helyei előtt torkolhatnak be, ahol e csatornákat az alakkövek alkotják. A (p) veze-2Q féknek és vezelékágainak természelesen a dobbal együtt kell forogniok. Ahelyett, hogy a vízgőzt a kezelési csatornák kezdeténél vagy röviddel azulán vezelnők be, bevezethetjük azt e csatornák 25 tetszés szerint oly helyén is, amely elölt az anyag már bizonyos hőkezelésen ment keresztül. E célra a kemencét az 5. ábra szerint képezzük ki. A dobban levő kövek alkotta töltés egy helyen meg van szakítva 30 és az alakkövek képezte csatornákat a (t, v) csődarabok kötik össze egymással. E (t, v) csatornák közül azokban, pl. a (t) csatornákban, melyek a kezelési csatornákat összekötik, rések vannak. A dob 35 megszakílási helyén az (s) kamra van, melybe a gőzt az (r) vezetéken át vezetjük. A gőz az (s) kamrán és az (u) réseken át a (t) csődarabokba és ezzel a megfelelő helyen a kezelési csatornákba jut-40 hat. A fűtőcsatornákat összekötő (v) csődarabok természetesen nem tartalmaznak réseket. Az elgázosítás termékének befolyásolását az alábbi módon végezhetjük. Ha areak-45 ciócsatornákban a hőmérsékletet aránylag alacsony értéken tartjuk, akkor túlnyomóan hidrogénből és széndioxidhói álló gáz fejlődik, amelyből a széndioxid eltávolítása által, magában véve ismert módon, 50 iparilag tiszta hidrogén kapható. Ha a hőmérsékletet magasabbra választjuk, akkor túlnyomóan hidrogénből és szénmonoxidból összetett gáz keletkezik. Az ábrázolt kemenceszerkezeteknél a 55 szükséges reakcióhőt külső fűtéssel vezetjük be. A fűtőgázokat ugyanis a fűtőcsatornákon vezetjük kérésziül, melyek melege az alakköveken át a kezelési csatornákba és azok tartalmához jut. A találmány azonban arra az esetre is vonatkozik, amidőn 60 a szükséges reakcióhőt az ismertetett kemencékben teljesen vagy részben a kezelendő anyag, illetve szénportartalma megfelelő részének széndioxiddá vagy szénmonoxiddá való elégetése útján hozzuk 65 létre, ekkor azonban az oxigént nem a vízgőz szolgáltatja, hanem azt levegőnek, iparilag tiszta oxigénnek vagy e kettő keverékének, vagyis oxigénnel gazdagított levegőnek alakjában vezetjük be. Ha az egész 70 reakcióhőt ily módon használjuk ki, akkor az alakkövek képezte valamennyi (c) és (e) csatornát reakciótérnek használhatjuk. A vízgőz bevezetéséhez hasonlóan a forgó 75 dobba annak adagoló vagy kiürítő végén az elégetéshez használt oxigént is bevezethetjük. A termeli gázt is a szilárd maradékok eltávolítást helye helyeit a dob adagoló végén vagy attól némi távolságban 80 vezethetjük el. Ha az elégéshez szükséges oxigént ily módon a kezelendő anyaghoz képest ellenáramban áramoltatjuk, akkor célszerű a vízgőznek is ugyanezt a mozgásirányt adni. Semmi sem áll útjában annak 85 sem, hogy az elgázosítás termékét a dob adagoló és elvezető vége közötti valamely helyen, pl. az adagoló vég közelében vezessük cl. A hozzáadott vízgőz és oxigén mennyi- 90 sége aránylag és az oxigén tisztasági fokának — amely a normális levegőtől egészen az iparilag tiszta oxigénig növelhető — megfelelő megválasztása által a gáz összetétele megváltoztatható, még pedig a nor- 95 mális generátorgáztól kezdve valamennyi közbenső fokozaton keresztül oly összetételig, mely valamely normális vízgáz összetételének felel meg. Másrészt az összetételt oly módon is változtathatjuk, hogy a szén- 100 monoxidtartalom növekedjék, tehát valamely közönséges generátorgáz összetételétől kiindulva oly gázig, mely túlnyomóan szénmonoxidból áll. A szükséges hőmérsékletszabályozást a 105 vízgőz, levegő, oxigén stb. előmelegítési hőmérsékletének megfelelő megválasztásával is támogathatjuk. Hasonlóképen a külső fűtést, vagy akár a közvetlen hőbevezetést is a kezelendő anyag egy részének elégetése 110 útján szabályozhatjuk. Ily módon a reakcióterekben a szénmonoxid és a széndioxid egyensúlyát szabályozzuk, ami által a kívánt össszetételű gázt kapjuk. Az új eljárás bármely finom szemcséjű 115 tüzelőanyaghoz alkalmazható és külön-