101234. lajstromszámú szabadalom • Eljárás hajszálcsöves anyagok nedvességtartalmának csökkentésére
Ha hordót, amelynek falában vízáteresztő nyílások vannak, természetes vagy előnyösen finomra aprított friss tőzeggel megtöltünk, amelynek hőmérséklete pél-5 dául 10° C és lyukasztott falat, például 100 C°-ra hevítjük, akkor azon esetben, ha a friss tőzegtömegre nyomást fejtünk ki, az egyoldalú hevítés folytán fellépő érintő irányú nyomásesés ha-10 tása következtében a víz a friss tőzegből kifolyik. Gondoskodhatunk arról is, hogy az anyagban megfelelő hőmérsékletkülönbséget idézünk elő és tartsunk fenn, például oly módon, hogy a tömeg belső 15 részét szándékosan hűtjük, míg a tömeget a víztelenítési felületeken hevítjük. Az anyag víztelenítésének sebességét növelhetjük, ha az anyag több helyén egyidejűleg idézünk elő hőmérsékletkülönbséget. 20 Például lyukasztott falú bő hordóban a faltól bizonyos távolságban több zárt csövet helyezhetünk el, amelyeken át hideg folyadékot vezetünk és egyidelűleg a hordó külső oldalát hevítjük; nagy hor-25 dóban a csöveket váltakozva rendezhetjük el aképpen, hogy azok közül egyeseket hevítünk és egyeseket hűtiink. A víztelenítési felületeket, különbözőképpen hevíthetjük. A hevítés módja mel-30 lékes. Hevítésre például füstgázok, gőz, meleg folyadék, forró levegő vagy más hevített gázok használhatók. Az anyag továbbá sugárzó meleg, közvetlen láng vagy villamos energia segélyével is he-35 víthető, feltéve, hogy gondoskodunk arról, hogy az anyagban a kellő hőmérsékletkülönbség fennmaradjon. A találmány értelmében a szükséges nyomáskülönbség oly módon is előidéz-40 bető, hogy az anyagot a víztelenítési felületeken olyan szilárd anyagokkal vagy folyadékokkal hozzuk érintkezésbe, amelyeknek nagyobb az affinitásuk a vízhez, mint a víztelenítendő anyagnak. Ily mó-45 don is lehetséges a folyadékban érintő nyomáskülönbségeket előidézni. Megemlítjük még, hogy a víztelenítési felületeken a nyílások eltömődése nem következik be, ha csak a folyadék az 50 érintő irányban fellépő nyomáskülönbség behatása alatt kifelé folyik és az esetrőlesetre ható külső nyomás az anyag konzistenciájától és egyéb tulajdonságaitól függő határérték alatt marad. 55 A találmány szerinti eljárással elért mű szaki haladás a következő kísérletből tűnik ki: 100 g finoman aprított, körülbelül 90% nedvességtartalmú friss tőzeget olyan hordóba töltünk, amelynek falaiban ha- 6 sítékok vannak. A hordó falait Bunzenlángzóval hevítjük mindaddig, míg gőzfejlődés be nem következik. Ha ezután az anyagra a hordó falainál körülbelül 100 C° hőmérséklet fenntartása mellett foko- 6 zatosan növekvő külső nyomást gyakorolunk, úgy a friss tőzeg összsúlyának körülbelül 80%-át tevő víz sajtolható ki. A friss tőzeg víztelenítési módját csupán példa gyanánt ismertettük és a talál- 7' mány szerinti eljárás más anyagok víztelenítésére, illetve folyadéktartalmának csökkentésére is alkalmazható. A találmány szerinti eljárás segélyével például olajtartalmú magvakból, gyümölcsökből 7, és más növényi anyagokból az olaj kisajtolható. Alkalmazható az eljárás cukornád vagy cukorrépa sajtolására is, amely esetben előnyösen hevített tömény cukorlevet vezetünk azon felület mentén, ahol 81 a folyadékot elvezetni kívánjuk. További alkalmazási tér kínálkozik a találmány szerinti eljárás számára kőolaj nyerésénél kutakból és bitumenes palából vagy más hasonló anyagokból. Az eljárást ez & esetben oly módon foganatosítjuk, hogy az elvezetési felület hőmérsékletét hevített olaj segélyével növeljük akként, hogy az olajat az említett felület mentén vezetjük végig, a szükséges nyomást pedig az 9 olaj kilépési helye fölött fekvő földrétegek önműködőlég fejtik ki. Szabadalmi igények: 1. Eljárás hajszálcsöves anyagok, úgymint friss tőzeg, széniszap vagy más 9; anyagok nedvesség-, illetve folyadéktartalmának csökkentésére, amelyet az jellemez, hogy az anyagban a hajszálcsövek révén visszatartott folyadék érintő irányú nyomásának a folyadék H kilépési helye felé való esését idézzük elő és egyidejűleg mechanikai nyomást fejtünk ki az anyagra. 2. Az 1. igénypont szerinti eljárás foganatosítási módja, amelyet az jellemez, i hogy a hajszálcsövek révén visszatartott folyadék érintő irányú nyomásának esését oly módon idézzük elő, hogy az előzőkben megadott kezelés alatt álló anyag és a folyadék kilépési i helyei között hőmérsékletkülönbséget létesítünk és tartunk fenn. 3. Az 1. igénypont szerinti eljárás foganatosítási módja, melyet az jellemez,