101205. lajstromszámú szabadalom • Összecsukható ágy
Megjelent 193Q. évi október hó 21-én. MAGTÁR KIRÁLYI l|Hi SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 101205. SZÁM. — XVI/f. OSZTÁLY. Összecsukható ágy. Prohászka János vas- és fémbútorgyáros Budapest. Pótszabadalom a 94681. sz. törzsszabadalomhoz. A pótszabadalom bejelentésének napja 1930. évi iebruár hó 1-je. A találmány a 94681. számú szabadalomban ismertetett kétrészes derékalj (matrac) felvételére való, összecsukható ágyra vonatkozik és célja abban van, hogy a gya-5 korlatilag megkövetelt fő méretek, nevezetesen az ágy szélességének és hosszúságának betartása mellett, az ágy összecsukott helyzetében, a lehető legkisebb méreteket érjük el, előállításában pedig anyag- és 10 munkamegtakarításokat biztosítsunk és ezáltal oly összecsukható ágyat teremtsünk, amely a jelenlegi, szűkös lakásviszonyok között is kényelmesen elhelyezhető, másrészt a tekintetbe jövő társadalmi osztály 15 által is beszerezhető legyen. E kettős célt, a találmány szerint, azáltal érjük el, hogy az ágy fekvőfelületéül a fejrészt is felhasználjuk és pedig oly módon^ hogy utóbbin, ismert módon, szövetet, 20 erős vásznat vagy szőnyeget erősítünk meg, amelyen a fejpárna elhelyezhető és az egész fekvőfelületnek így hátramaradó, mintegy s /4 részét vonjuk be a szokásos módon acélsodronyszövettel, amelyre a két-25 részes derékalj kerül. Az acélsodrony szövet és a derékaljak méreteinek ilyeténkép való csökkentése az összecsukható ágy előállításában lényeges anyag- és munkabérmegtakarítást jelent. 80 A mellékelt rajz 1. és 2., valamint 3. és 4., továbbá 5. és 6. ábráin a találmánybeli, összecsukható ágy három példaképem, kiviteli alakja, az ágy használati és összecsukott helyzetében, oldalnézetben látható. 85 E kiviteli példákban az egyes alkatrészek megjelölésére a törzsszabadalomban használt jelzéseket alkalmaztuk, úgy hogy azok külön ismertetésétől e helyen eltekinthetünk. Lényeges eltérés a törzsszabadalomban 40 ismertetett, összecsukható ágytól a fejrész különleges kivitelében mutatkozik. A szélső (g) lábpár ugyanis a tulajdonképeni fejrésszel nem alkot mereven összefüggő egészet, hanem a (g) lábakat, miként ez az 45 1., 3. és 5. ábrákon látható, az ágy keret síkja fölé meghosszabítjuk és az így adódó (n) lábnyúlványokkal a szövettel, vászonnal vagy szőnyeggel bevont (o) fejrészt csuklósan összekapcsoljuk. Az (n) lábnyúl- 50 ványokon azonkívül bevágásos (p) támasztókarokat is ágyazunk foroghatóan, amelyek más és más (r) bevágásnak az (o) fejrész (s) peckébe való beakasztása révén a fejrésznek különböző szög alatt való ál- 55 lítását és rögzítését teszik lehetővé. Az (n) lábnyúlványok végei az 1. és 5. ábra szerint kifelé hajlanak, miáltal az (o) fejrész az ágy összecsukott állapotában kívülre kerül (2. és 6. ábra). A 3. ábra 60 szerint az (n) lábnyúlványok vége befelé hajol és ekkor az (o) fejrész, az ágy öszszecsukott helyzetében, a (b) keretrész belső oldalához simul (4. ábra). A szokásos acélsodronyszövet, miként 65 már említettük, csupán az (a, c, b) keretrészekre terjed ki és ezáltal az acélsodronyszövet anyagában mintegy 25o/0 megtakarítást érünk el. Az acélsodronyszövetre helyezett két 'derékalj, előnyösen, az (n) 70 nyúlványok magasságába kerül és ily módon a ferdén beállított és (p) támasztókarokkal rögzített (o) fejrészen kifeszített szövet a fekvőfelületnek folytatását adja. Az 5. és 6. ábrán bemutatott kiviteli 75 alak a másik két kiviteli alaktól csupán annyiban tér el, hogy míg ezeknél a középső (c) keretoldal, az ágy összecsukása-
