101203. lajstromszámú szabadalom • Készülék víz gázmentesítésére

- 3 — (25) kúpos csőben, miközben az apró léggöngyök nagyobb hólyagokká egyesülnek és ezek a (17) edény belsejében, az edényfal és a (26) választófal közötti (27) térben 5 felszállnak és fent, a víz felszínén keresztül eltávoznak. A vízsugárszivattyún körfolyamban keresztülmenő víz nem fog túlságosan felmelegedni, mert a (18) vezetéken keresztül váltakozva friss víz kerül 10 a (17) tartályba, más alkalommal pedig ugyaninnen vizet vezetünk el. Oly célból, hogy a víz a (3) edényben kellőképen gázmentesüljön, az edényben uralkodó feszültségnek teljesen el kell 15 érnie az elgázosítandó víznek gőzfeszültségét, vagy legalább meg kell ezt közelítenie. Ezért előnyös, ha a gázmentesítendő tápvizet szabadba távozó gőzzel, pl. a kazántápszivattyú üzemgépének fáradt gő-20 zével vagy pedig póttápvízelőállító készülékek fáradt gőzével, a gázmentesítés előtt vagy alatt felmelegítjük, mert a magasabb tápvízhőfoknál már kevésbbé jó vákuum mellett is tökéletes gázmente-25 sítést érhetünk el. A tápvizet akár valami (28) előmelegítőben melegíthetjük elő, amint ezt az 1. ábrán jeleztük, akár pedig magában a (3) tartályban. A (28) előmelegítőbe a fáradt 80 gőz a (29) csonkán keresztül érkezik, míg a fűtőgőztérben képződő kondenzátum a (30) csonkán keresztül távozik az előmelegítőből. A tápvízfelmelegítés ezen módjánál még előnyösebb, ha a fáradt gőzt a 35 (31) csonkán keresztül közvetlenül bevezetjük a (3) edénybe. Ekkor a gőz közvetlenül a gázmentesítendő vízre csapódik le, miközben ezt felmelegítjük. Ennek az az előnye van, hogy a hőátszármaztatás 40 rendkívül kedvező, továbbá, hogy nincs szükségünk a hőátadáshoz semmiféle fémes fűtőfelületre sem és hogy a (3) edényben létesülő vákuum ama gép vagy készülék javára szolgál, amelyből a fáradt gőzt Í5 nyerjük. A kazántápszivattyú hajtógépének gőzfogyasztása természetesen kisebb lesz, ha a gőz az atmoszferikusnál kisebb nyomással hagyja el a hajtógépet, mint ha a gőz atmoszferikus feszültséggel tá-50 vozik. A póttápvízelőállítók teljesítménye is növekszik azon a réven, hogy az elgőzölögtetendő nyers vizet, a póttápvízelőállító utolsó fokozatában, vákuumban gőzölögtetjük el. 55 Ha tápvíz gázmentesítéséről, különösen ha olyanéról van szó, amelyet a gázmentesítés előtt vagy alatt felhevítünk, akkor igen előnyös légtelenítést érünk el egy vízsugár készülék segélyével, amelyet a tápvízzel, még pedig annak felmelegítése 60 előtt tartunk üzemben. Oly esetekbenazonban, amikor arról van szó, hogy aránylag hideg vizet gázmentesítünk, amelyet nem szabad felmelegíteni, amely pl. kondenzátorok hűtővizéül szolgál, ak- 65 kor a gázmentesítő edényben szükséges alacsony feszültség elérése céljából előnyös a gázmentesítés első fokozatához gőzsugárszivattyút alkalmaznunk, amint ezt a 3. ábra szerinti telepnél például vet- 70 tük. Ennél a telepnél a (33) szivattyú a hűtőtorony (32) hidegvíztartálynak a vizét a (34) vezetéken keresztül nyomja a (35) gáztalanítóedénybe, amely példaképen úgy van berendezve, mint az 1. 75 ábrabeli (3) gáztalanítóedény. Ezen (35) gáztalanítóedényt a (36) vezetéken keresztül légtelenítjük, amely a (37) gőzsugárszivattyúba torkol. Az utóbbiba felülről lép be az üzemgőz, míg a gőzlégkeverék 80 alul távozik, hogy utóbb a (38) előmelegítőben, pl. a tápvíz segélyével, kondenzálódjék. Az ezen gőzkondenzál ásná] visszamaradó levegőt, a (39) vezetéken keresztül, 85 a (40) vízsugárszivattyúba vezetjük, amelyet a (41) tartályban levő tápvíz felhasználásával, a (2) szivattyú segélyével hajtunk. A (38) előmelegítőben képződött kon- 90 denzátumot a (42) barometrikus ejtőcső útján levezethetjük a (41) tartályba. A (3) tartályban a tápvizet ugyanolyan módon gáztalanítjuk, mint az 1. ábrabeli telepnél. Csak azt tételezzük fel ezen eset- 95 ben, hogy a (3) edényből eltávolítandó levegőt a (24) vezetéken keresztül a (22) sugárkészülékbe vezetjük, amelyet a (33) szivattyú hűtővizével tartunk üzemben és amely egyúttal arra szolgál, hogy a (43) 100 felületi kondenzátorból is elszívja a gázokat, amely kondenzátornak, pl. az erőtelep főgépének gőzét kell kondenzálnia. A (43) felületi kondenzátorból a kondenzátumokat, a (44) szivattyú segélyével, a 105 (41) tartályba szállítjuk, amelyből azután a (2) szivattyú a már leírt módon viszi el a kondenzátumot. Oly esetekben, amikor nincs szükség egy mélyen fekvő kondenzátumgyüjtő tartályra, ajánlatos, hogy a 110 kondenzátumot a főgép felületi kondenzátorából közvetlenül egy szivattyúval vezessük a gáztalanító edénybe, úgy hogy a kondenzátumnak nincs is alkalma, hogy valahol nyílt tartályban, levegőt vehes- 115 sen magába az atmoszférából, amint ezt' pl. az 1. ábrabeli telepnél feltételeztük, ahol a (2) szivattyú a kondenzátumszi-