101152. lajstromszámú szabadalom • Önműködő indítókészülék rövidrezárt forgórészű elektromótorokhoz
9 Megjelent 1930. évi október lió 15-én. it MAGYAR KIRÁLYI S^BJ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LÉTRÁS 101152. SZÁM. — Vll/g. OSZTÁLY. Önműködő indítókészülék rövidrezárt forgórészű elektromotorokhoz. Egyesült Gép- és Fémárugyárak R.-T. Budapest. A bejelentés napja 1929. évi november hó 18-ika. Ezen találmány lényege az, hogy önműködővé teszi az indukciós mótor állórészének tekercsei elé kapcsolt ellenállások, illetőleg fojtó tekercsek kiiktatását, 5 ha a mótor a normális fordulat számot elérte. E cél elérésére eddig késleltetéssel ellátott kapcsolókat alkalmaztak, amelyeknél vagy egy mágnes által behúzott vasmag 0 vagy egy óraműszerű szerkezet végezte el a kiiktatást; az áram bekapcsolása és az előtét kiiktatása közti időköz pedig valamely módon (pl. a mágnes légrésének szabályozásával, olajfékkel, vagy egy inga 15 lengési hosszának módosításával stb.) volt változtatható. •Jelen berendezés előnye a fentiekkel szemben az, hogy az előtéteket az elméletileg helyes pillanatban önműködőlég ik-20 tatja ki. A késleltetett kioldású kapcsolóknál ugyanis nem lehet biztosítani azt, hogy a kiiktatás éppen abban a pillanatban következzék be, amikor a mótor a normális fordulatszámot elérte, hanem a 25 beállítás mérvétől függően az áram bekapcsolása után egy bizonyos idő múlva az előtétek kiiktattatnak, tekintet nélkül «rra, hogy a mótor elérte a normális fordulatát, vagy nem. Ha a mótor ínég nem 30 érte el a normális fordulatot, akkor a kiiktatás folytán ugyanakkora áramlökés lép fel a kiiktatás pillanatában, mintha a gépet eredetileg előtét nélkül kapcsoltuk volna a hálózatra, ha pedig a kiiktatás 35 későn történik, úgy terhelés esetén a gép esetleg újból leáll, mert az előtétek folytán nem kapja meg a normális feszültséget. A találmány szerinti berendezés biztosítja a helyes pillanatban történő kiikta 40 tást. A fent lényegében ismertetett találmány a mellékelt 1. ábrán szemléltetett foganatosítási alakjában áll: Egy önmagában véve ismert rendszerű 45 elektromágneses kapcsolóból és az ezt egy indukciós elektromotor állórészének megfelelő tekercseivel összekötő vezetékből. A foganatosítást csillagban kapcsolt háromfázisú mótor esetére az 1. ábra mu- 50 tatja. Az (M) forgóáramú elektromotor állórészének három kivezetése az (X, Y, Z) kapocs, melyek az (Rl, R2, R3) ellenállásokon, illetőleg fojtó tekercseken keresztül köttetnek össze az áramforrást jel- 55 képező U?, S, T) pontokkal. Az ellenállások (Al, El, A2, E2, A3, E3) végpontjai (Ll, Ll\ L2, L2\ L3, L3') vezetékek útján az (E) elektromágneses kapcsoló (Al', El', A2\ E2\ A3' E3') kontaktusaival állanak 60 összeköttetésben, amely kapcsoló elektromágnese az (L4, L4') vezetékekkel a mótoi' (X, Z) kapcsaihoz van kötve, de az aláb biak szerint a tekercselés egyébb meg felelő pontjaihoz is köthető, mely esetben 65 a kapcsolást a 2., 3. és 4. ábrák tüntetik fel (utóbbi példaképen háromszögben kapcsolt motort ábrázol). Ezekből látható, hogy az elektromágnes a gép egyik tetszőleges fázisának végpontjaihoz, vagy egyéb két 70 pontjához, vagy különböző fázisok egy-egy pontjához is kapcsolható. A működés elve az indító ellenállások (fojtótekercsek) közvetítésével bekapcsolt rövidrezárt motorok azon sajátságán alap- 75 szik, hogy a feszültség megoszlása az ellenállások (fojtótekercsek) és a mótor között hirtelen megváltozik abban a pille.'
