101151. lajstromszámú szabadalom • Eljárás tömítőanyagnak táblákban vagy formadarabokban való előállítására

— 3 — Ion, vagy mindkét oldalról, telt-, vagy szűrőfelületek segélyével, nyomást alkal­mazunk. A tömítőlapot ezután szárítjuk és szükség esetén acélmintába való sajtolás 5 révén kívánt méretre hozzuk, ezenkívül hen­gerelhetjük, simíthatjuk és színezhetjük is. A gyártásnak azt a módozatát írtuk le, amelynél műveletenként egyetlen töm Kő­lap készül. Egyazon művelettel azonban 10 több azonos alakú tömítőlap is készíthető. Ehhez elegendő szűrés által bizonyos vas­tagságú tömítőlapot készíteni, melyet szá­rítás után a kívánt vastagságú lapokká sze­letelünk. 15 Egyszerű tömítőgyűrűk készítésénél pl. szűrős fenekű gyűrűs edényben ürös hen­gert készítünk, melyet száradás után a hen­ger fenekével párhuzamosan felvagdalunk. Előnyös a tömítőlapra a szűrőfenékről 20 való eltávolítás előtt meglehetősen nagy nyomást alkalmazni. Készítünk pl. egy gyűrűs acéltartályt, melynek feneke lyukgatott acéllap. Az acél­lapra fémszitát helyezünk. A gyűrűs teret 25 szűrés révén megtöltjük. Az üregbe gyűrűs dugattyú illik, melynek alakja az ürös hengerével egyezik. A tartályt dugattyújá­val együtt víznyomásos sajtó alá helyez­zük úgy, hogy a dugattyú behatoljon a 30 gyűrűs üregbe és összesajtolja a nedves tömítőanyagot. Ezáltal a tömítőanyagban lévő vízmennyiség csaknem teljesen eltá­volítható és az anyag nagy mértékben el­nemezíthető. 35 Az így kapott ürös tömítőanyag-hengert akár felvagdalással, akár szűrő válaszfa­laknak a szűrési folyamat alatti beiktatása révén a tömítőgyűrűk vastagságának meg­felelő szeletekre osztjuk. 40 • A szűrés — ahelyett, hogy a víz a tö­mítőlap sík oldalára merőlegesen távoz­nék — úgy is végezhető, hogy a víz sugár­irányban, a tömítőlap belső, vagy külső széle felé távozzék. Ekkor olyan edényeket 45 alkalmazunk, melyek oldalfalai szűrők, vagy pedig használhatunk forgó szűrő­dobokat is, amelyeken akár belülről kifelé, akár kívülről befelé való szűrés által ürös tömítőanyag-hengerek keletkeznek, melyelc-50 bői azután a tömítőlapok szeletelés révén előállíthatók. A fentebb már leírt mind­egyik segédeljárás, mint vákuum, nyomás stb. itt is alkalmazható. Készíthetünk végül tömítőanyag-forma-85 darabokat tetszés szerinti alakban. A szű­rőfeneket, vagy szűrőoldalakat tetszés sze­rinti módon képezhetjük ki úgy, hogy a tömítőlap könnyen állítható köralakú hul­lámozással, merevítő szélekkel, stb. is elő. A találmány szerint a tömítőanyag-íor- 60 madarabok szálainak elhelyezkedését bizo­nyos mértékben kedvezően irányíthatjuk, t. i. köralakban való elhelyezkedésüket lé­tesíthetjük. Ez az irányítás azáltal érhető el, hogy a vizes diszperzióval a szűrés 65 előtt vagy alatt a tömítőlapot alkotó hen­geres test tengelye körül forgó mozgást közlünk pl. úgy, hogy a diszperziót a szű­rőfenék kerületét érintő sugár alakjában vezetjük be, az egész szűrőedényt forgat- 70 juk, vagy keverőkarokat forgatunk az edényben. A szálak a folyással szemben fellépő legkisebb ellenállás irányában fog­nak elhelyezkedni, a kész tömítőlap me­chanikai tulajdonságai tehát a legkedve- 75 zőbbek lesznek. Megjegyzendő, hogy a találmány szerint előállított tömítőanyagtáblák, vagy forma­darabok elláthatók az anyag felületén, vagy belsejében elhelyezett fémszálakkal vagy 80 fémszövettel, vagy textilanyagokkal; készít­hetők egymásra helyezett különböző réte­gekből, ágyazhatunk ezenkívül az anyagba ólom-, vagy grafitszemcséket is. Szabadalmi igények: g& 1. Eljárás tömítőanyagnak táblákban, vagy formadarabokban való előállítá­sára, amit a kiindulási anyagok vizes szuszpenziójának kellő alakú szűrő­felületre való vezetése és a szuszpen- 90 zióban lévő víz túlnyomó részének a szűrőn való lefolyatása jellemez. 2. Az 1. igénj'ben védett eljárás kivi­teli módja, aminek az a jellemzője, hogy a kiindulási anyagokat a képié- 95 keny kötőanyag hozzáadása előtt szá­lakra bontjuk és vízben diszpergál­juk. 3. A 2. igényben védett eljárás kiviteli módja, amelyre az a jellemző, hogy 100 a vízhez alkálit, vagy védő kolloidot, vagy mindkettőt adagolunk. 4. A 2. igényben védett eljárás kiviteli módja, amit az jellemez, hogy a kép­lékeny kötőanyagot a vízben szusz- 105 pendált szálakhoz kolloidális diszper­zió vagy vizes szuszpenzió alakjában adagoljuk. 5. A 2. igényben védett eljárás kivi­teli módja, aminek az a jellemzője, 110 hogy a képlékeny kötőanyagnak a szá­lakon való tapadását előidézendő a két alkatrész vizes keverékéhez koagu­láló, vagy pelyhesítő anyagot adunk. 6. A 2. igényben védett eljárás kiviteli 115 módja, amire az a jellemző, hogy a szálak szétválasztására és a kiindu-

Next

/
Oldalképek
Tartalom