101151. lajstromszámú szabadalom • Eljárás tömítőanyagnak táblákban vagy formadarabokban való előállítására

Megjelent 1930. évi október hó 1-én. MAGYAR KIRÁLYI ^^^^ SZABADALMI BIKÓSAG SZABADALMI LEÍRÁS 101151. SZÁM. Ve/l. OSZTÁLY. Eljárás tömítőanyagnak táblákban vagy formadarabokban való előállítására. Compagnie Générale d'Eleetrieité Páris. A bejelentés napja 1929. évi november hó 12-ike. Németországi elsőbbsége 1928. évi november hó 23-ika. A következőkben leírt találmány szerinti tömítőanyag valamely mechanikai berende­zés mozgó, vagy helytálló alkatrészei közti kapcsolat tömítésének biztosítására való. 5 A tömítőanyagot tehát pl. folyadék-, vagy gázvezeték csődarabjai közé, valamety tar­tály és elzáró fedele közé, henger és du­gattyú közé, stb. iktatjuk. A tömítőanyag általában képlékeny kötő-10 anyaggal összeragasztott szálas anyagból áll. Az új tömítőanyag lényege pedig az, hogy 20 súlyszázaléknyi ásványi szálas anyagot, pl .aszbesztet, továbbá legalább 5 százaléknyi képlékeny kötőanyagot, pl. 15 gumit kell tartalmaznia. Ezenkívül termé­szetesen tartalmazhat sok más anyagot is, mint pl. állati, vagy növényi eredetű szá­las anyagot, bőrt, különféle töltőanyagokat, gyantákat, bitumenes anyagokat, zsírokat, 20 grafitot, stb. A tömítőanyagot készíthetjük táblákban, melyekből a kívánt felhasználásnak meg­felelő alakú darabokat kivágjuk, de ké­szíthetjük közvetlenül gyűrűalakban, vagy 25 olyan tetszés szerinti más alakban is, amely lehetővé teszi minden további elő­készítés nélküli felhasználását. A tömítőanyagok jelenlegi gyártási eljá­rásánál az aszbesztszálakat és az ágyazó-30 anyagokat guminak benzines oldatával ke­verjük. Az így nyert képlékeny anyagot melegített hengerek közt táblákká henge­reljük, vagy sajtókban formákba sajtol­juk. Az oldószer közben elpárolog és visz-35 szamarad a tömítőanyag táblák, vagy for­madarabok alakjában. A benzines oldatok azonban csak töké­letlenül hatolnak a szálakba, a szerves oldószer csaknem teljesen veszendőbe megy, a szálak pedig a viszkózus környezetben 40 csak közepesen nemezesednek el. Ez a találmány a jelzett hátrányt kikü­szöböli. A találmányt a tömítőanyagot al­kotó nyersanyagok vizes szuszpenziójá­nak, vagy diszperziójának alkalmazása és 45 az jellemzi, hogy táblákat, vagy forma­darabokat a vizes szuszpenzió, vagy disz­perzió szűrése révén készítjük. A tömítőanyagot alkotó szálas anyago­kat és ágyazó anyagokat a találmány sze- 50 rint a papírpépgyártásnál alkalmazott do­bokban, vagy tetszés szerinti más módon vízben diszpergáljuk. A víz előnyösen kissé lúgos lehet és védő kolloidot tartalmazhat, ami egyrészt megkönnyíti a diszperziót, 55 másrészt pedig lehetővé teszi azt, hogy a képlékeny kötőanyag vizes diszperzióját utóbb hozzáadjuk anélkül, hogy ez utóbbi diszperzió azonnali koagulációja állna be, ami valóságban azt hozza magával, hogy a 60 kötőanyag a vizes keverékben a lehető legteljesebben diszpergálódik, sőt a benne lévő szálakba vagy szálcsomókba is be­hatol, Az eljárás egyik további szakaszában 65 a kötőanyagot a szálakon rögzíteni kell, amit a kötőanyag kolloidális diszperziójá­nak pelyhesítése, vagy koagulálása révén érünk el. A kötőanyagnak ez a részleges, vagy teljes koagulálása az idő folyamán 70 magától is beállhat, még pedig a szálak abszorbeáló, sőt enyhén koaguláló hatása, valamint a szálak és a kötőanyag kolloidá­lis részecskéinek a dob működése folytán előidézett mechanikai súrlódása révén. Más 75 esetben szükséges lesz a keverékhez koa­guláló anyagot, mint ecetsavat, aluminium­szulfátot, vagy hasonlót adni. Fontos azon­ban az, hogy végül kellő durvaságú ho-

Next

/
Oldalképek
Tartalom