101146. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés üreges építőkövek alakdarabjaiban levő csatornák elzárására
Megjelent 193Q. évi október hó 15 -én . IIAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BffiÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 101146. SZÁM. — XVD/C. OSZTÁLY. Eljárás és berendezés üreges építőkövek alakdarabjaiban levő csatornák elzárására. Josef Braun Maschinenlbaii Kluftern (Bodensee). A bejelentés napja 1929. évi julius hó 11-ike. Németországi elsőbbsége 1928. évi október hó 24-ike. A találmány üreges építőkövek alakdarabjaiban kiképezett átmenő csatornák elzárására alkalmas eljárásra vonatkozik és célja öt oldalon zárt alakdarabok ki-5 képzése. Az eljárás abban áll, hogy a zárófalat az egyik végen az üreges csatornákba bevezetett kölyűvel képezzük, mely a csatornafalról anyagot horzsol, illetve vág le és azt az ablakdarab végén többé 10 vagy kevésbbé vastag zárófallá sajtolja össze. Az eljárást akként is foganatosíthatjuk, hogy a csatornákba kölyűket az alakdarab mindkét oldaláról vezetünk be, miáltal a kölyűkkel a csatornafalakról 15 anyagot vágunk le és ezt az alakdarab közepén fallá sajtoljuk össze. Az ily módon előállított alakdarabot a fal helyén szétvághatjuk úgy, hogy öt oldalon zárt két alakdarabot kapunk. Hogy a beveze-20 tett kölyűk a csatornafalakról kellő mennyiségű anyagot horzsoljanak vagy vágjanak le, a csatornák falán lécszerű dudorokat alkalmazunk. A csatornákat azonban sarkos vagy nem kerek kereszt-25 metszettel is kiképezhetjük úgy, hogy a kölyűk a falképzéshez szükséges anyagot leválaszthatják. A külyűket valamivel nagyobbra is méretezhetjük, mint a csatornák szabad keresztmetszete, úgy, hogy 30 a kölyűk lefelémozgásuk alkalmával anyagot köröskörül vágnak le. Az öt oldalon zárt üreges téglák önműködő előállítására az eljárást célszerűen szalagsajtó alkalmazásával foganatosítjuk. Ekkor a 85 szalagról ismert módon levágjuk az alakdarabokat, melyeket a fal képezése céljából a szalag síkjából annyira kimozgatunk, hogy keskeny oldalukon függőlegesen álljanak. Ezen helyzetben a kölyűk az üreges alakdarab csatornáiba mindegyik 40 oldalról behatolnak. A kölyűk anyagot horzsolnak le és azt az alakdarab közepén fallá tömörítik. Ezután az alakdarabot a. fal helyén szétvágjuk. A találmányt részletesebben a rajz 45 kapcsán fogjuk elmagyarázni. Az 1. ábra függőleges metszetben mutatja az (a) alakdarabot, melynek üregébe a (b) sajtolókölyű van bevezetve. A túlnyúló anyagot a (b) kölyű a csatorna faláról le- -0 horzsolja és fal képezésére hasznosítja, A 2. ábra a (b) kölyűt véghelyzetében mutatja és a kész (al) zárófallal ellátott alakdarabot szemlélteti. A 3. ábra ellentétes oldalakról az alak- 55 darabba behatoló két (b) kölyűt mutat. Az alakdarab közepén képződő falat (al) jelöli. Ha az (a) alakdarabot az eredményvonallal jelzett helyen szétvágjuk, úgy öt oldalon zárt két alakdarabot ka 60 punk. A 4., 5. és 6. ábrán különböző kivitelű alakdarabok keresztmetszete látható. Ezen ábrák szerint az alakdarab a kölyű által lehorzsolandó anyagsávok képezése cél- 65 jából különböző keresztmetszetű üreges csatornákkal lehet ellátva. A 7—8. ábrákon vázlatosan oly berendezés íoganatosítási példája látható, mellyel szalagsajtó felhasználásával öt oldalon 70 zárt üreges téglák állíthatók elő. A 7. ábra a berendezés részben metszett oldalnézete. A 8. ábra a 7. ábra A-A vonala mentén vett, kisebb léptékű, függőleges metszet, melyen a kölyűk és effélék szá- 75 mára való emeltyűzetet elhagytuk. A 8a ábra a 8. ábrával azonos, azonban más munkahelyzetnek megfelelő metszet.
