101144. lajstromszámú szabadalom • Egyetemes szántó-, vető-, trágyaszóró- és boronálógép

— 3 — karral a (14) lánckeréknek hajtását bármikor lekapcsolhatja és ezáltal a vetőszerkezet működtetését beszüntetheti. A (b) ekegerendelyhez, a keresztirányú 5 (x, 1) tartóvasakkal, a (z) hosszirányú tartóvas van erősítve (1—2. ábrák), utóbbihoz pedig a szögletalakú (j') tartónak egyik szára forgathatóan van erősítve. A (j!

) szögletalakú tartónak másik szárá-10 hoz, a (v) esuklókarokkal, a (j) borona van kapcsolva. Látható tehát, hogy a (v) csuklókarokkal a (j) borona a (j') tartóhoz föl-ialá mozgékonyan wn kapcsolva és ilykép a talaj egyenlőtlenségeihez al-15 kalmazkodhatik, viszont, ha a (j) boronát üzemen kívül akarjuk helyezni, úgy a (j) borona a (j') szögletalakú tartóvassal együtt, annak hosszirányú szára mini tengely körül, a (b) ekegerendely fölé 20 fordítható, mikoris a (j) borona a (z, 1) tartóvasakon fekszik fel. A (j) borona a szükséges vonóerejét, a hosszirányú (z) tartóvas közvetítésével, az ekegerendelyhez hosszirányban elállíthatóan erősített, 25 keresztirányú (x) tartóvasról nyeri. Annak megakadályozására, hogy a fellépő erőhatások folytán az (k) keresztirányú tartó a (g) ekegerendelyhez képest el ne ferdüljön, az (x) tartót a (b) ekegeren 30 dellyel még a félkör kengyelalakú (y) merevítőtartó kapcsolja össze, mely középrészével a (b) gerendelyhez hosszirányban állíthatóan van erősítve, szárvégeivel pedig az (x) kereszttartóhoz oldhatóan van 35 erősítve. Az (x) kereszttartón lyuksor van és a (b) gerendelyhez képest, nemcsak hossz-, de keresztirányban is elállítható, míg a (z) tar tavasnak felső vége az (x) tartóvason ugyancsak lyuksorral füg-40 gélyes irányban elállítható. Az (x) tartó két végén elrendezett (m) horgokhoz egy-egy (d, d') húzólánc kapcsolódik, melyek közös (m') lánckariká ban egyesülve, a vetőtaliga (n) vonórúd-45 jához erősített és a r>ajzo>n fel nem tüntetett horoghoz vannak kapcsolva és ilyképen a vonóerőt az eketaligáról úgy az ekegerendelynek, valamiint a vele kapcsolatos boronának közvetítik. A (b) eke-50 gerendelynek, a 2. ábrán látható módon két (c, c') könyökalakú kihajlása van, amelyeknek révén a esoroszlyákat és ekevasakat hcrdó (b) gerendelyrész oldalirányban, a (n) vonórúdtooz képest bal-55 felé el van tolva. Célja ennek, hogy a vonóerő kb. a szántószerkezet és boronálószerkezet okozta talajellenállások eredőerejének irányába essék és ilykép vontatás közben a gép egyenes baladási irányát megtartsa. Az ekegerendely hátsó 60 részéhez az (i) futókerék van erősítve (1. ábra), mely az ekevas mögött futván, annak a talajba való legmélyebb; behatolását szabályozza és az ekevasmak a talajhoz való súrlódását csökkentvén, a gép 65 vonóerőszükségletét lényegesen lefokozza. A vetőtaligaváz (72) tartóvasaihoz a (20) Cisuklókarokkal a tüskés (18) boronálóhenger van erősítve, mely a (72) tartóhoz fel-alá len-ghetően erősített (20) 70 tartókarokban forgathatóan van ágyazva (1—2. ós 4. ábrák). A (19) boronafogak közé a (26) tisztítókések hatolnak (2. ábra), melyek a fogakhoz ragadt földet letisztítják. A (20) karokat a kicserélhető 75 (22) súlyok terhelik, amelyek a (18) boronahengert a talajhoz szorítják. A (20) tartókaroknaK hátsó végén felfelé irányuló (23) nyúlvány van, melyet a veiőtaligavázhoz erősített (24) függélyes ve- 80 zeték vezet. A (24) vezetéknek felfelé irányuló (25) nyúlványban lyuksor van, mellyel a (20) tartókarokat (23) vezetőnyúlványoknál fogva üzemen kívüli helyzetükben rögzíthetjük. A (20) tartókarck- 85 nak felemelésekor ugyanis a (18) boronahenger a talajtól eltávolodik. A (67) vetőanagtartányt a (69, 22) vá- -laszfal két (22' 68) részre osztja, amelyek közül az egyik (22') részben a vetőmag- 90 vak, a másik (68) részben pedig a trágya van. A vetőitaliga hosszirányában két forgatható (26, 27) vetőcsiga van, amelyek közül az egyik (71) csatorna útján a (22') tartányrésszel, a másik vetőcsiga pedig a 95 (70) összekötőesatorim útján a (68) tartányrésszel van összekötve, amiáltal az egyik csigát vetőmagvakkal, a másik csigát pedig trágyával tápláljuk. A (14) lánchajtókerék (29) lánccal a 100 (28) lánckerekeit hajtja, amelyről (66) íogaskexékáttétellel a (67) magtartányba nyúló (62) kavarótengelyt hajtjuk, amely a magvaknak, ill, trágyának a (70, 71) átömlőcsatornákba való hullását és vető- 105 csigákhoz való jutását biztosítja. A (6'o) fogaskerékáttételről, a vezetőcsigák alatt végignyúló tengely útján, a (65) fogaskereket hajtjuk, mely a (26, 27) vetőcsigák forgástengelyein ülő (63, 64) fogaskere- 110 kekkel kapcsolódik. E (63, 64) fogaskerekek tengelyeiken ékrovatékban eltolhatók és ilykép a (65) hajtófogaskerékkel külön-külön vagy együttesen kapcsolhatók. Ilykép vagy csak u trágyaszóró csigát, 115 vagy csak a magvető csigát, vagy pedig.