101075. lajstromszámú szabadalom • Elektrolitos bontókészülék

— 2 — tömbben axiálisan függélyesen felfelé ve­zetni, a másikat ellenben oldalnyilásokon át a megfelelő gyűjtővezetékhez juttatni. A (24) terekben képződött hidrogén a 5 (25) oldalsó nyilason lép a függélyes (18) vezetékbe s a (29) harántcsatornáii jut a (30) gyűjtővezetékekbe. (3. ábra). A hidro­gén ezután a (8) és (9) elektrolit-tartályo­kon <1. ábra) keresztül száll fel s a (11) 10 csövön át jut a készletpalackokba. As oxigén viszont a (7) tartályon és (10) csö­vön lép a megfelelő palackba. Ezen két gázvezeték közé az elektrolittal töltött (12) kiegyenlítővezeték van iktatva, 15 melybe (13)-nál tápvizet vezethetünk. A 4. ábra szerint a csillagkeresztmet­szetű (14) elektróda köré helyezett (22) vá­laszfal (23) nyílásokkal van ellátva és nem ér egészen a cella fenekéig, úgy hogy 20 ahil, ill. a nyílásokon keresztül a (24) és (32) terek közötti esetleges nyomáskülönb­ségek kiegyenlődhetnek. A nyílásokat le­hetőleg csak alúl rendezzük el, nehogy a nyílásokon keresztül az anodikus és ltatho-25 dikus gázok keveredhessenek. Az 5. ábrában feltüntetett bontókészü­lék elektrolittartálya is a gyűjtőtömbhöz van szerelve. A gyűjtőtömb ezen esetben célszerűen szigetelőanyagból áll s olyan 30 magas, hogy olyan hosszú és szűk furato­kat lehessen benne kiképezni, hogy soros kapcsolás esetén se lépjenek fel mellék­áramok. Lehetne azonban ehelyett ala­csonyabb gyűjtőtömböt is alkalmazni, ea 35 esetben azonban a hosszú és szűk ve­zetékcsöveket kellene szigetelően kiké­pezni s a tömbön kívül elrendezni. Az elektromos szigetelőanyagból álló (101) gyűjtőtömbhöz hat csöves cella van 40 erősítve. A belső (103) elektródák (104) végei a gyűjtőtömbbe vannak csavarva, alúl pedig a (109) zárófedelet hordják. A (103) elektróda, a (109) fedél és a (107) csavarok révén a külső csöves (102) elek-45 tro'da tömítően szoríttatik a (101) gyűjtő­tömb (110) részéhez. Az áram a (106) pólustól a (105) rézor­són keresztül a (103) elektródához, innen a (111) elektrolit-teren át a (112) külső 50 elektródához s innen a (107) másik pólus hoz áramlik. Ajánlatos, hogy a különböző cellák azo­nos elektródáit ellentétes polaritással táp­láljuk. Ha pl. az egyik cella külső elektro-55 dája negatív, a szomszédos cella belső elektródáját is negatívra kapcsoljuk, mint ez a 6. ábrából kitűnik. Ilyen módon egy­szerű series-kapcsolást létesíthetünk, amennyiben egy belső és egy külső gyű­rűt alkalmazunk, melyek mindegyike két- 60 két szomszédos belső, illetve két-két szom­szédos külső elektróda között felváltva szigetelő ívdarabból és fémes ívdarabból áll; ekként az egyik gyűrűnek a belső elektródára és a másiknak a külsőre való 65 fektetése révén az összes cellákat sorba kapcsolhatjuk. Megfelelő módon alkalmaz­hatunk azonban parallel, vagy parallel­series kapcsolást is. Az 5. ábrabeli elrendezésről a (111) tér- 70 ben durranógáz fog keletkezni, mely a (103) elektróda felső végében kiképezett kis (126) harántfuraton és a (127) függé­lyes furaton át jut a gyűjtőtömb (113) gyűjtőterébe, amelyből a (116) biztonsági 75 ráesőn keresztül jut a (118) kibocsátó-nyí­láshoz. A (116) rács sodronyszövetből vagy folyadékkal itatott likacsos anyagból áll és esetlegesen visszacsapó lángnak tova­terjedését gátolja meg. A rácsot a (117) 80 támasz támasztja alá. Az egyúttal elektrolit-teret képező (113) gyűjtőteret kifelé határoló bura a (114) csavarmenetek révén van a tömbre fel­erősítve. A (103) belső elektróda furatai- 85 nak folytatását képező hosszú, szűk (123) furatok lehetővé teszik, hogy a készülék­ben nagyobb áramveszteségek nélkül se­ries-kapcsolást alkalmazhassunk. Ha alacsony tömböt akarunk alkal- 90 mázni, akkor a szűk (123) furatok helyett megfelelő szűk belvilágú (124) összekötő­csöveket csavarunk a tömbbe. A (113) gyűjtőtér (115) üvegablakkal van felsze­relve, melyen át az elektrolit állása meg- 95 figyelhető. A cellákat a (119) köpeny fogja körül, mely a cellákat védi, a tömböt és ennek révén az egész készüléket hordja s alsó és felső (120. 121) nyílásai révén légvonat- íoo tal hűti a cellákat. A (121) nyílások a (122) tolók révén szabályozhatók. Egy cella kiszerelése esetén a tömb megfelelő (123) vezetékét a (125) csavar­dugasszal zárjuk el. Ilyen módon ugyan- 105 azt a tömböt különböző számú cellákkal tarthatjuk üzemben. A találmány nem szorítkozik az ismer­tetett példákra, mert az egyes részek kü­lön vagy kombináltan is használhatók, no Különösen nem szorítkozik a találmány a hengeres cellacsoport-elrendezésre, vagy a vízbontásra. Lehet esetleg a cellákat egy másik tartályban, pl. nyomótartályban el­rendezni. llü> Elvezető- vagy gyűjtő-vezetékek alatt

Next

/
Oldalképek
Tartalom