101040. lajstromszámú szabadalom • Eljárás a foszgénképződés messzemenő csökkentésére széntetrakloriddal való tűzoltásnál

Megjelent 1930. évi szeptember hó 15-én. MAG TAR KIRÁLYI ^EgM SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 101040. SZÁM. — XVIII/fo. OSZTÁLY. Eljárás a foszgénképződés messzemenő csökkentésére széntetrakloriddal való tűzoltásnál. I. G. Farbenindustrie A.-G. Frankfurt a/M. Pótszabadalom a 99178. sz. törzsszabadalomhoz. A pótszabadalom bejelentésének napja 1929. évi augusztus hó 16-ika. Németországi elsőbbsége 1928. évi szeptember hó 20-ika. A törzsszabadalomban eljárás van védve a foszgénképződés messzemenő csökkentésére széntetrakloriddal való tűzoltásnál, melyet az jellemez, hogy a 5 széntetrakloridhoz egyidejűleg, az oltóhatást nem csökkentő mennyiségben, szénhidrogént ós ammóniát adunk. Az eljárást a 2. igénypont szerint továbbá még az jellemzi, hogy az ammóniát olyan 10 mennyiségben adagoljuk, amely elegendő az oltófolyadéknak zárt tartányból önnyomás alatt való kiürítésére Azt találtuk, hogy a foszgénképződés messzemenő csökkentése elérhető azzal is, 15 ha a széntetraklorid hozagaiul szolgáló alifás, aromás, vagy hidroaromás sorozatba tartozó szénhidrogénekhez vagy ezek elegyeihez ammónia egyidejű adagolása mellett még aril- vagy alkilfosz-20 fátokat vagy ezek elegyeit is adagoljuk. A hozagok sikerrel alkalmazhatók a szénhidrogének elhagyásával, magukkal az aril- és alkilfoszfátokkal, ammónia egyidejű adagolása mellett is. A vízmentes 25 ammónia az aril- vagy alkilfoszfátokat tartalmazó széntetrakloridhoz folyadék vagy gáz alakjában adagolható, mimellett nem lényeges, hogy a szénhidrogének egyidejűleg jelen vannak-e vagy 30 sem, mert a vízmentes ammónia ezekben az elegyekben oldható. Már csekély mennyiségű ammónia, 0.1—0.2%-nál kezdődő mennyiségben elegendő arra, hogy az említett hozagok jelenlétében a fosz-35 génképződés csökkentésére tetemes hatást fejtsen ki. A kész elegyet a tűzoltó készülékből ebbe bevezetett komprimált gáz ' (levegő vagy nitrogén) segítségével hajthatjuk ki, vagy pedig az oldat felett nagyobb ammoniamennyisógekkel idézhet- 40 jük elő azt a nyomást, amely a folyadékelegynek a tűzoltókészülékből való kiszorítására szükséges. Ez kb. a töltés 2—3 súlyszázalékát teszi, azonban nincsen semmi akadálya annak, hogy az ammo- 45 niamennyiséget növeljük. A széntetrakloridhoz egyedül ammónia hozzáadása, mint ismeretes, ugyancsak előidézi a foszgénképződés csökkentését, azonban csupán abban a mértékben, 50 amint azt kb. aril- vagy alkilfoszfát hozagok magukbanvéve vagy szénhidrogének magukba véve előidézni képesek. Az aril- vagy alkilfoszfátoknak a széntetrakloridhoz való adagolása azzal az 55 előnnyel jár, hogy ezek a termékek nehezen vagy egyáltalán nem égő olajok, amelyek egyszersmind tűzoltóhatással is bírnak. Előnyös az alkalmazott szénhidrogénekből csak kis mennyiségeket használni. 60 A szénhidrogének úgy egyenkint, mint elegyek alakjában, az aril- vagy alkilfoszfátokkal kapcsolatban alkalmazhatók hozag gyanánt és az utóbbiak ugyancsak egyenkint vagy ©legyeik alakjában 65 alkalmazhatók. Példák: Alkalmas kísérleti készülékben meghatározzuk azt a foszgénmennyiséget, amely széntetrakloridnak, pl. 420°-rafel- 70 hevített vasra való ütközésénél képződik és ennek értékét 100-nak vesszük. Ha azonos körülmények között széntetrakloridnak az említett hézagokkal való alkalma-