101037. lajstromszámú szabadalom • Kontaktusmassza katalitos reakciókhoz, különösen krakkolási folyamatokhoz

Megjelent 1930. évi szeptember hó 15-én. MAGYAR KIRÁLYI iS^BÍ SZABADALMI BIRŐSÍÖ SZABADALMI LEÍRÁS 101037. SZÁM. — IV/Í. OSZTÁLY. Kontaktusmassza katalitos reakciókhoz, különösen krakkolási folyamatokhoz. Compag-nie Internacionale pour la Fabrication des Essences & Pétroles cég- Paris. A bejelentés napja 1929. évi október hó 31-ike. Franciaországi elsőbbsége 1928. évi november hó 10-ike. Ismeretes, hogy az alkaliáknak, földalkaliáknak szilikátjai és máseffélék, különösen pedig az aluminiumszilikát, a fémvagy fémoxidkatalizátorok számára ki-5 tűnő hordozók és hogy azok kontaktusanyagok gyanánt, olajok vagy máseffélék krakkolási műveleteihez akár magukban is alkalmazhatók. Hordozó vagy likacsos kontaktusanya-10 gok gyanánt ezidőszerint agyagföldeket, infuzória-földeket vagy más hasonló anyagokat használnak. A természetes szilikátokat jelenleg az olajok szintelenítésére és tisztítására akti-15 vált alakban alkalmazzák, azaz azokból előbb savakkal való kezelés útján a tisztátalanságokat eltávolítják. Bejelentő felismerése szerint szükségszerű, hogy az aluminiumszilikát különö-20 sen a krakkolási művelet szempontjából, egy sorozat feltételnek feleljen megyés pedig első sorban a krakkolandó olajok számára hatásos elnyelőszer gyanánt szerepeljen, azután alakját megtartsa és kez-25 deti állapotát visszanyerje, ha abból annak regenerálásánál a visszatartott szenet és egyéb tisztátlanságokat, például levegővagy oxigénáram segélyével eltávolítjuk. Ennek kapcsán bejelentő felismerte, hogy 30 a szilikátnak több apró részre való szétosztása feltétlenül szükséges, amely részek maguk között közbeeső tereket hagynak szabadon és ezáltal úgy a kezelendő anyag, mint a regeneráló közeg áthaladását meg-35 könnyítik, ami tehát a szilikátnak apró részek alakjában való formálását és ennek folytán kötőszer alkalmazását szükségessé teszi. Azonban kötőszer alkalmazásával tisztátlanságok jelenléte jár együtt, amely tisztátlanságok a regenerálás alkalmával í0 olvasztható szilikátoknak, pl. vasszilikátnak, képződését idézik elő. Ezen olvasztható szilikátok az aktív szilikát IyukaJ csait betömik és ennek folytán az utóbbi-j nak aktivitását csökkentik vagy lerontják, fó Fontos tehát, hogy a kötőszernek túlságosan nagy mennyiségben való jelenléte olvasztható szilikátoknak a regenerálás alkalmával való képződését ne mozdítsa elő. A találmány szerint olyan kontaktus- 50 masszát, amely a formáláshoz szükséges képlékenység és az aktív állapotba való visszaalakítás minden kívánt feltételének megfelel, aktivált aluminiumszilikát és valamely képlékeny szilikát, amilyen pél- 55 dául az agyag, keverékéből kapunk, mimellett az utóbbi a keverékben legfeljebb 30"/o-nyi mennyiségben van jelen. Ezenkívül a találmány szerinti masszához előnyösen kis mennyiségű szabad alumínium- 60 oxidot adhatunk, amely aktív szilikát és a kötőszer keverékében például szódának aluminrumszulfátra való behatásánál kicsapás útján keletkezik. Amint ismeretes, az aluminiumoxidnak az a sajátsága, hogy 65 a szabad kovasav képződését megakadályozza. A találmány szerinti anyagnak igen jó előállítási módja a következő. Hideg vízben 85°/o aktivált alumínium- 70 szilikátot és 12«/o agyagos aluminiumszilikátot keverünk el és a keverékben aluminiumszulfátból szódával 3°/o szabad aluminiumhidroxidot választunk le. A fölös szulfátot folytatólagos mosással eltávo- 75 lítjuk. Az így kapott masszát olyan apró gyűrűalakú részekre alakítjuk, amelyeknek