101012. lajstromszámú szabadalom • Eljárás illó zsírsavak koncentrálására
További kísérletek azt mutatták, hogy sok esetben lehetséges és előnyös, ha az előállott koncentrált, oldatból a savanyú sót nem csapjuk ki. hanem magát az olda-5 tot közvetlenül savelőállításra használjuk fel. Ez pl. i'igy történhet, hogy az oldatot felhevítjük, mikor is vizes előpárlat el távozása után a koncentrált sav, pl. nát riumacetát esetében az ecetsav kb. 170 10 200° között ledesztillál. Vákuum alkalmazása esetén az ecetsav kiűzése kb. 220 <>n fejeződik l>e. Ilyen munkamód ajánlatos akkor, mikor pl. az ecetsav nátrixunsójával vagy olyan elegyekkel dolgozunk, me 15 lyek ezt a sót tartalmazzák. Az eljárás egyebek közt a készülékek lényeges egy szerűsítésének előnyével jár, mert a sava nyű só kiválasztása elmarad. A savanyú só kikristályosításának mellőzése azonban 20 nem jár a keletkező sav kisebb tisztasága val, amitől tartani leheteti, mert — mint hogy a koncentrált ecetsav csak kb. 170c -on kezd átmenni, az alacsonyabb forráspontú szennyeződések az előpárla 25 tokban könnyen elkülönítve felfoghatók, úgy hogy azonnal igen tiszta savat ka punk, amely egy második desztilláció fo lyamán adott esetben csak a magasabb forráspontú anyagoktól választandó el, 30 amennyiben ezek már eleve mentek volna át az utópárlatba. Szabadulni i igen yek: 1. Eljárás híg illó zsírsavak koncentrált alakba való hozatalára oly sók alkal-35 mazásával, amelyek a savval savanyú sókat alkotni képesek, azzal jellemezve, hogy a híg savat gőzalakban az illető sóval, vagy több só elegyével érintkezésbe hozzuk és az eközben képződő 40 savanyú sót a lúgtól különválasztjuk. 2. Az 1. igényben védett eljárás foganaté sítási módja, azzal jellemezve, hogy a képződött savanyú sót a szokásos módszerekkel való megbontás útján szabad koncentrált savra dolgozzuk fel. # 3. Az 1. ós 2. igényben védett eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy a hígított savnak illó alakba való hozatalára alkálisókat, előnyösen több alkálisó elegyét alkalmazzuk. 50 4. Az 1 i. igényekben védett eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy a sav és vízgőz elegyeit a sóval vagy sóeleggyel az ellenáram elvének megfelelően hozzuk egymással érint- 55 kezésl>e. ,r ). Az J 4. igényekben védett eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy sav és vízgőz elgyeit a só, ill. sóeleg\ koncentrált oldatával kolonnák- 80 ban egymással szembevezetjük. 6. Az 1 5. igényekben védett eljárás foganatositási módja, azzal jellemezve, hogy hígított ecetsavat elpárologtatunk és a savgőz-elegyből a savat alkáliace- 65 tóttal vagy acetátok elegyeivel vagy koncentrált alkáliacetátot tartalmazó oldatokkal vonjuk ki. 7. Az 1 6. igényekben védett eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, 70 hogy nyers faecetet elpárologtatunk és a savgőzelegyből a savat alkáliacetáttól vagy acetátok elegyeivel vagy koncentrált alkáliacetátot tartalmazó oldatokkal vonjuk ki. 75 5. Az 1—7. igényekben védett eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy a képződött savanyú sókat, különösen ha nátriumsókról van szó, ezek elkülönítése nélkül dolgozzuk fel. 80 í). Az 1—8. igényekben védett eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy a képződött savanyú sókat tartalmazó oldatokat vagy oldatéi egyeket olyan hőmérsékletre hevítjük, amelyek- 85 nél a savak koncentrált alakban ledesztillálnak. Pallas nynmda, Budapest.
