100993. lajstromszámú szabadalom • Répakiemelő

Megjelént 193Q. évi szeptember hó 15-én. MAGTAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 100993. SZÁM. — X/a. OSZTÁLY. Répakiemelő. Walter Arthur gyáros Schweinfurt a/M. A bejelentés napja 1929. évi október hó 12-ike. Németországi elsőbbsége 1929. évi julius hó 8-ika. Ismeretesek már egyrészt oly répakiemelők, melyeknek nyélen megerősített, zárt emelővillájúk van és másrészt oly répakiemelők, melyek két részből ál-5 lanak, úgy, hogy hátul nyitottak. Az első sorban említett répakiemelőknek az a hátránya, hogy a villát a nyélhez szorosan hozzá kell szegecselni vagy Gsavarolni, mely összeköttetés azonban 10 igen könnyen meglazul, különösen, ha a répakiemelőt nagyon kemény vagy köves talapon használjuk. A villának a nyélhez való hegesztése is költséges és bizonytalan. Ha két villát alkalmazunk 15 két nyéllel, a gyom nagyon könnyen megakad a nyelek között, ami az egész gépnek eltömődését okozhatja. Jelen találmány oly répakiemelőre vonatkozik, mely két villából és egy-90 egy külön nyélből áll, melynél azonban a két nyél közvetlenül egymáson fekszik és csavarokkal vagy hasonló módon egy egésszé van egyesítve. Ezáltal a villa hátrafelé zárt, úgy, hogy a gyom 25 meg nem akadhat benne. A két nyél oldalt esik a villától, miáltal a kiemelt répák számára vezeték keletkezik, úgy, hogy a répák oldalt önműködően fektettetnek le, ami a répáknak a mezőről 30 való felszedését rendkívül megkönnyíti. Emellett hátul még egy lerakó vagy leszedő rostélyt is lehet alkalmazni, amikor is, ha a répákat lefejezetlenül emeljük ki, gyomvezető rostélyt is hasz-85 nálunk, melyet célszerűen az eke gerendelyén, a répakiemelő előtt erősítünk meg. A lerakó vagy leszedő rostély vagy állandóan van a rép'akiemelőn megerősítve vagy levehetően van elrendezve, de le- 40 bet azt hátrabillentés útján hatálytalanná is tenni. Ennek, különösen átázott talajbál vagy ha a répalevelek erős eső vagy ködszakadás folytán átnedvesedtek, az az előnye, hogy a le- 45 szedő rostély a gyomot nem keveri öszsze a földdel, úgy, hogy amaz takarmány céljára nem váJlik hasznavehetetlenné. A mellékelt rajziban a találmányt ké- 50 pező répakiemelő példaképen egy foganatosítási alakban van feltüntetve. Az 1. ábra a répakiemelőnek elölnézete leszedő rostély nélkül. A 2. ábra oldalnézete. A 55 3. ábra a leszedő rostélynak felülnézete. A 4. ábra a répakiemelőnek felülnézete. Az 5. ábra egy eketaligára erősített répa- 60 kiemelőnek és leszedő rostélynak oldalnézete. A répakiemelő a nyeleket képező, két (1) és (2) részből áll (1. ábra), melyek alul a (3) és (4) hegyekben végződnek. 65 A két (1) és (2) nyelet közvetlenül egymásra fektetjük, de alsó részükben az (5) csavarorsó segélyével bizonyos határozott távolságra beállíthatjuk. A beállítás mérve a répa nagysága szerint iga- 70 zodik. A (6) és (7) csavarorsók arra szolgálnak, hogy a két (1) és (2) nyelet öszszefogják. Az egyik pl. az (1) nyélen a (8) és (9) hasítékok vannak kiképezve oly célból, hogy a nyelet magassági 75 irányban a másikhoz képest el lehessen állítani, aszerint, amint ezit a talaj minősége megkívánja. Minél magasabbra