100973. lajstromszámú szabadalom • Elektromos akkumulator

— 2 — furatok haladnak át. A (7) lécek végei át­hatolnak a (10) homlokfalakon. A (9) ólomhuzalok egyik vége az egyik oldali (10) homlokfalakba van szegecselve, má-5 sik vége pedig a szemközti homlokfala­kon áthalad. A (9) ólomhuzalok (18) hosszbordákkal vagy (19) harántbordák­kal láthatók el, amelyek egészen a hullá­mos lemezekig terjednek és az ólomhuza-10 lókat a massza súlya okozta alakváltozás­tól megóvják. A homlokfalak felső és alsó felületei különbözőek és olyanok, hogy egymásba illenek, amennyiben az egyik oldalnak éle van, a másik pedig 15 hornyolt. A homlokfalak ily módon egy­mást tartják, ha a lemezeket egymásra helyezzük. Hogy pedig a (11) tartók végei a homlokfalakba helyezhetők legyenek, a homlokfalak felső szélei hornyoltak. 20 Az egymás felett fekvő hullámos leme­zek felváltva pozitívek és negatívek. A lemezeknek a (10) homlokfalakon áthatoló ólomhuzalait egy-egy (13) híd köti egy­mással össze. A pozitív lemezek hidjai a 25 homlokfal egyik, a negatív lemezek hidjai pedig a homlokfal másik oldalán feksze­nek. Az egyenlő pólusú hidakat a (14) sá­vok kötik össze egymással és a (15) pólu­sokkal. Az akkumulátorszekrényt a (16) 30 fedél zárja le. A szekrény alsó sarkaiban levő (17) bütykök az egymásra helyezett lemezeket hordják. Az akkumulátor üzeme közben némi massza áthullhat a (8) hasítékokon az 35 alul fekvő lemezre, hol a többi masszával tovább együtt hat. Minthogy a pozitív lemezekről könnyebben válik le a masz­sza, mint a negatívokról, utóbbiak masz­szája folytonosan növekedik. Ha e növe-40 kedés bizonyos mértéket elért, akkor a cella polaritása megváltoztatható; ekkor az erősbödött lemezek fokozatosan ismét több masszát adnak le és fordítva, úgy, hogy kiegyenlítődés következik bs. Ha 45 ennek folytán hiány keletkezik, akkor ez új massza felvitele útján megszüntet­hető, amely massza a fenéken levő anyag­ból vehető. Az üzemközben fejlődő gázok a (12) fu-50 ratokon át távoznak. A furatok száma és mérete úgy választandó, hogy e célnak megfeleljenek. Az áramhozzá- és elvezetések az egész lemezoszlopot egy tömbbé egyesítik, 55 amely a szekrényből egészen könnyen ki­emelhető és oda ismét visszahelyezhető. A hullámos lemezek sík lemezekből ké­szülnek. A hullámos lemezek vízszintes elrende­zés helyett kissé ferdén is elhelyezhetők. 60 Ahelyett, hogy átmenő (11) tartók útján ágyaznák a lemezeket a (10) homlokfala­kon, utóbbiakon rövid peckek is alkal­mazhatók a hullámos lemezek hordására. Bizonyos számú (10) homlokfal egy da- 65 rabbá egyesíthető, sőt ezek egy teljes elem részére egy-egy egyetlen lemezt is alkothatnak. Nagyobb cellákban több mint két függélyes homlokfalat alkal­mazhatunk. 70 A 4. és 5. ábra szerinti második ki­vitelű hullámos lemeznek a (3) masz­szát tartalmazó, alul zárt (4) hullá­mainak kerülete nagyobb a félkör ke­rületénél és pedig a feltüntetett foga- 75 natosítási példánál körülbelül 300°. En­nélfogva a köztük és a közbenső (5) hullámok közti átmenetek az (5) hullá­mok belső teréből kiálló (2) dudorodások egy nemét alkotják. A körkeresztmet- 80 szetű pálcává sajtolt massza és a hullá­mos lemezek közé utóbbiakkal azonos anyagú (21) sávok tolhatók be azon a he­lyen, hol a masszát hordó hullámok még hézagot hagynak. Ezáltal a hullámok tel- 85 jesen beburkolják és fogvatartják a masz­szát. A (21) sávok úgy készíthetők, hogy részben érintkeznek a masszával, részint pedig üreges, a töltetlen (5) hullámok (2) dudorodásai közé hatoló (22) bordát al- 90 kotnak. E bordák az (5) hullámokat egy­máshoz képest merevítik és az elektrolit keringése, valamint a gázok elvonulása számára teret alkotnak. A lemez szélén fekvő legkülső masszatöltések a hullá- 95 mos lemez (23) széleibe teljesen begön­gyölíthetők. A szélek ekkor zárt hengert alkotnak. A 6. ábra szerinti foganatositási alak­nál a (4) hullámok majdnem teljes kör- 100 kerületet alkotnak, úgy, hogy az egymás mellett fekvő (5) hullámok (2) dudoro­dásai egymást érintik. Míg a masszát tartalmazó (4) hullá­moknak az 1. és 6. ábra szerinti fogana- 105 tosítási alakoknál bizonyos távolságban kell egymástól lenniök, oly célból, hogy a gázok eltávozása lehetővé váljék, addig a 7., 8. és 9. ábra szerinti kiviteli alaknál e hullámok egymást érintik, minthogy a 110 lemezek ez ábrák szerint függélyesek és a gázoknak lehetőséget nyújtanak a hul­lámos lemezek vezetési irányában való eltávozására. Különben úgy készülhetnek a hullámos lemezek, amint az 1. vagy 6. 115 ábra szemlélteti. A (8) hasítékok, ame­lyek a 7. és 9. ábrán helyenként láthatók, oly finomak, hogy az elektrolit ugyan

Next

/
Oldalképek
Tartalom