100972. lajstromszámú szabadalom • Pneumatikus finomfajtázó készülék
Megjelént 193Q . évi szeptember hó 15-én . MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEIRAS 10097 2. SZÁM. — X/i. OSZTÁLY. Pneumatikus finomfajtázó készülék. Barthelmess Emil mérnök Düsseldorf-Oberkassel. A bejelentés napja 1930. évi február hó 27-ike. Németországi elsőbbsége 1929. évi március hó 7-ike. A találmány pneumatikus finomfajtázó készülékekre vonatkozik és ezek tökéletesítését célozza. Az ismeretes finomfajtázók rendszerint kúposán felfelé bővülő, külső 5 fajtázó tokból és ennek belsejében lévő, hasonló alakú daraelválasztó térből állanak, mely utóbbi a felső részén lévő nyílások útján közlekedik a külső térrel. Az utóbbiban, a legtöbb esetben közvetlenül 10 az őrlőtérből beszívott fajtázandó anyag az említett nyílásokon át jut a belső térbe, ahol a darák a nehézségi erő hatása alatt kihullanak. Ezt ama centrifugális hatás fokozza, melyet az említett nyílásoknál 15 alkalmazott beállítható vezetőlapok idéznek elő, melyek a légáramnak spirális úton való mozgást kölcsönöznek. E magában véve ismeretes működési mód annál finomabb végterméket eredményez, men-20 nél nagyobbb a belső tér, illetve a bebocsátó nyílások és az elszívó csőtoldat közötti távolság. Az eddigiektől lényegesen eltérő megoldást létesít a találmány, melynél az eddi-25 giekkel szemben a végső finomság annál nagyobb, mennél kisebbek a fajtázó terek. E feltételnek csak az szab határt, hogy minden légmennyiséghez bizonyos minimális keresztmetszet tartozik, ha azt akar-30 .luk, hogy a működési mód még gazdaságos maradjon. A találmány szerinti megoldás, mely lehetővé teszi ama végcél elérését, hogy a végtermék a lehető legfinomabb legyen, 35 abban áll, hogy a daraelválasztó térben a levegő spirális útját helytálló vezetőfelületekkel felszerelt rekeszes köpennyel létesítjük és azután a légáram irányát az elszívó csőtoldat oldalhasítékainál alkal-40 mázott, az előbbiekkel ellenkező irányú vezetőfelületekkel közelítőleg 180°-kal megfordítjuk. Itt a hatás annál jobb, mennél közelebb van a rekeszes köpeny az elszívó csőtoldathoz, minthogy ekkor az áramlási irány megfordítása nagyobb lég- 45 sebességgel megy végbe. A csatolt rajz a találmány szerinti készülék példaképpeni foganatosítási alakját tünteti fel. Az 1. ábra a fajtázó készülék hosszmet- 50 szete. A 2. és 3. ábrák metszetek az 1. ábrának C—D és E—F vonalai szerint. A fajtázó készülék az (a) külső tartályból, a (b) daraelválasztótérből, a rekeszes (c) köpenyből és a (d) elszívó csőtoldatból áll. A rekeszes köpeny felül a daraelválasztótér fölött kicserélhetöen van felszerelve. A csőalakú (d) elszívó toldat alul zárt, felül pedig nyitott. Az elszívó csőtoldatot az <e) körtolattyú veszi körül, melyen egymás fölött lévő, legyezőszerű vezetőfelületeknek két sorozata van, melyek közül az alsó sorozat (fi)-gyei, a felső sorozat pedig (f2)-vel van jelölve. A reke- 55 szes (c) köpeny szintén legyezőszerű (f) vezetőlapokat hord. A körtolattyú a (h) fogantyúval állítható be. A tolattyún a vezetőfelületek között lévő (el) és (e2) hasítékok a (d) elszívócsőtoldaton lévő hasítékkal egyeznek. A daraelválasztó-tér alsó részén a darákat kibocsátó (g) nyílás van. Az (a) fajtázó tok alsói (m) nyílása bocsátja be az anyagot, mely a légárammal együtt jut a fajtázó készülékbe. Az (el, e2) hasítékok és az (í'l, f2) vezetőlapok egymáshoz képest akként vannak elhelyezve, hogy a középhelyzetben, amelyben mindkét fajta hasíték részben nyitott és részben zárt, közepes finomságok is érhetők el, vagyis QQ 55 60 70 75
