100966. lajstromszámú szabadalom • Szerkezet leszakad szabadvezetékek árammentesítésére

Megjelent 1930. évi szeptember hó 15 -én . MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 100966. SZÁM. — Vlí/g. OSZTÁLY. Szerkezet leszakadt szabadvezetékek árammentesítésére. Türck József kereskedő Saarbrücken. A bejelentés napja 1929. évi október hó 4-ike. Németországi elsőbbsége 1928. évi október hó 6-ika. A találmány leszakadt szabad vezetéke­ket önműködőlég árammentesítő szerke­zetre vonatkozik és fő előnye a mozgó ve­zetőfelületek teljes mellőzése, aminek ré-5 vén a kapcsolóhelyek elpörkölődésének ve­szélye elhárul. Ezt olyként érjük el, hogy a vezetőhuzal oldható, illetve szétszakít­ható kontaktusokon keresztül vezeti az ára­mot, miért is, ha a vezeték valahol lesza-10 kad. akkor az épen fentmaradó huzal­rész által kifejtett ellenhúzás oldja vagy megszakítja az illető kontaktushelyet. Könnyen oldható kontaktushely gyanánt rendszerint az önmagukban ismeretes dugó-15 kontaktusokat alkalmazzuk. A rajzok az új szerkezet két kiviteli pél­dáját vázlatosan tüntetik fel. 1. ábra a szerkezet elülnézete. 2. ábra ugyanennek oldalnézete. 20 3. ábra más kivitelű szerkezet elülnézete. Az (a) árbóc (b) gyámjáról csüngenek a (c) szigetelőtányérok, csészék vagy egyéb szigetelések, amelyek sorozatai egymással célszerűen hegyesszöget zárnak be. A (c) 25 szigetelések csuklósan elfordulókká van­nak felfüggesztve és (d) további szigetelő­sorozat segélyével egymással összekötve. Az (e) és (f) sarkpontok a (g) és (h) vezetőr huzalokkal vannak összekötve és (i) és (k) 30 vezetékekben folytatódnak az (a) árbocra szigetelten felerősített (1) kontaktusdarab­hoz. Az (1) kontaktusdarab dugószelence gyanánt van kiképezve és a dugók az (i) és (k) sodronyok végeiben vannak sze-85 relve. Már most, ha az egyik fővezetékág, pl. ha a (g) huzal leszakad, akkor a (h) ág részéről kifejtett ellenhúzás kihúzza a (k) sodronyt az (1) kontaktusszelencéből, mi­nek folytán a leszakadt vezetékrész áram­iO mentesül. A dugókapcsolat az (e) és (f) sarkpon­tokban is lehet. Ha az (i) és (k) sodronyokat bizonyos számú, pl. (ml, m5) gyengébb szelvényű és különböző hosszúságú sodronyra osztjuk meg és e sodronyok végeit úgy az (e) és (f) sarkpontokkal, mint az (1) kontaktus­darabbal is egybeforrasztjuk, akkor a fő­vezeték valamelyik ágának leszakadásakor először is a legrövidebb, (ml) összekötő- 50-sodrony szakad el és erre következnek egymásután a többi, (m2, m5) sodronyok, mígnem az összekötőhely végleg szétszakad. Ha az (ml, m5) összekötősodronyok vé­geire egy-egy külön kontaktusdugót adunk, 55-az (1) kontaktusdarabra pedig megannyi szelencéről gondoskodunk, akkor a veze­ték egyik ágának leszakadásakor az egyes kontaktusok egymásután oldódnak, amit a másik vezetékág részéről kifejtett hú- oo zási ellenerő könnyűszerrel láthat el. Szabadalmi igények: 1. Szerkezet leszakadt szabadvezetékek árammentesítésére, jellemezve azáltal, hogy a vezeték vonalába oldható, ill. 65 megszakítható kontaktushelyek vannak iktatva, amelyek nyugalmi helyzetükben — azonban eleve megszabott mérvig — mentesítve vannak a szabadvezetéket ki­feszítő húzóerők elől. 70 2. Az 1. igénypontban védett szerkezet ki­viteli alakja, jellemezve azáltal, hogy a szabadvezeték ágai, csuklószerűen el­forgatható szigetelőkön csüngenek és szi­getelten elrendezett kontaktusdarab út- 75-ján vannak egymással vezetőileg össze­kötve. 3. Az 1., valamint a 2. igénypontban vé-

Next

/
Oldalképek
Tartalom