100950. lajstromszámú szabadalom • Képeltolás alapján működő optikai távolságmérő

Megjelent 1930. évi szeptember hó 15-én. • MAGYAR KIRÁLYI ^^^^ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 100950. SZÁM. — Yll/d. OSZTÁLY. Kópeltolás alapján működő optikai távolságmérő. Elek István ny. erdőtanácsos Eger. A bejelentés napja 1928. évi november hó 12-ike. A gyakorlatban Ismert, optikai távolságmérők két csoportba oszthatók, nevezete-1 sen 1. az u. n. szögmérőkre, melyeknél a kitett léc hossza állandó, távolsága pedig 5 a műszer beosztásáról olvasható le, 2. az u. n. tangens mérőkre, melyeknek látcsövében a látszög van állandósítva és a tá-1 volságot a kitett léc leolvasása adja. A találmány a második csoportba tar-0 tozó oly optikai távolságmérőre vonatkozik, melynek távcsövében a szemlencse előtt elrendezett, előnyösen mellső és hátsó lapjukon ferdén lemetszett két fél-csonkakúp alakú üvegtestből álló fényelosztó és 5 fénytörő szerv a távcső látterét a függőleges középsíkban ketté osztja, úgy, hogy a láttér egyik felében a kitett léc, a másikban pedig a lécen alkalmazott paránymérő osztása jelenik meg, mikor is a táv-10 csövön keresztül megfigyelt lécnek a műszertől való távolsága a paránymérő és a léc képeinek egybefekvéséből ismert módon közvetlenül leolvasható. Jelen találmány az ilyfajta távolság-5 mérő három főalkatrészére terjed ki, nevezetesen a tulajdonképeni távmérő szerkezetre, a szabályozó szerkezetre és a vízszintes hosszra redukáló szerkezetre. A mellékelt rajzon a találmány beli tá-0 volságmérőnek, egy példaképeni foganatosítási alakja van feltüntetve és pedig az 1. ábrán hosszmetszetben, részben oldalnézetben; a 2. ábrán a szemlencse előtt vett kereszt-5 metszetben és részben nézetben. A 3. ábra a kúpfogaskerék-kapcsolatnak részben nézete, részben pedig metszete. A 4. ábra a csonkaklip alakú üvegtestek foglalatait, valamint azok elfordítható felfüggesztését ábrázolja. Az 40 5. ábra az optikai távolságméréshez szükséges léc egy részének és a melléállított paránymérőnek homloknézete; végül a 6. ábra a lécnek és a paránymérőnek a láttérben megjelenő képét ábrázolja. 45 Az 1. ábrán feltüntetett foganatosítási példa szerint a szokásos (1) szemlencse előtt üvegből való két (2, 3) fél-csonkakúp, van összefekvő lapjukon elforgathatóan a (4, 4') foglalatban elhelyezve. A fél-csonka- 50 kúpok mellső és hátsó lapjai ferdén vannak lemetszve és egymással ellentétes irányú dőlési szöggel vannak a láttengelybe beállítva. A (2, 3) fél-csonkakúpon átmenő fény- 55 sugarak az egymással ellentétes ferdeségű (2', 3') beesési lapokon megtörnek és az egyik fél-csonkakúp a képet a törési szögnek megfelelően emeli, a másik pedig sűlyeszti. 60 Ha tehát a távcsövön keresztül megfigyelt (5) lécet (5. ábra) úgy állítjuk a láttérbe, hogy a lécosztás a láttérnek egyik, a (6) parányosztás pedig a láttérnek másik felébe essék, akkor az (5) léc képe 65 (6. ábra) a beeső sugarak törése folytán lesűlyed és evvel szemben a (6) parányosztás képe felemelkedik, azaz a 6. ábrán látható, összetett kép keletkezik, melyből a parányosztás 0-jának megfelelő leolvasás 70 adja a kitett léc távolságát, melyhez a távcső állandójának értéke is hozzá van adva. A fénytörő (2, 3) fél-csonkakúpok beszabályozására való .szerkezét a következő: 75 A (2, 3) fél-esonkakúpok alakjuknak megfelelő, vagyis fél-csonkakúp alakú (4, 4')