100940. lajstromszámú szabadalom • Elválasztókészülék anyagkeringéssel dolgozó pneumatikus szárításhoz
Meg-jelent 19.'iO. évi szeptember hó 1-én. MAGYAR KIRÁLYI |||jj|p SZ A BAD A ^I BIR0SÁG SZABADALMI LEÍRÁS 100940. SZÁM. — XXI/c. OSZTÁLY. Elválasztókészülék anyagkeringéssel dolgozó pneumatikus szárításhoz. Dr. Rosin Pái mérnök Dresden. A bejelentés napja 1930. évi január hó 14-ike. Németországi elsőbbsége 1929. évi február hó 7-ike. Minden anyagkeringéssel dolgozó szárítóberendezés csőrendszerből álló szárítóidat, továbbá aprító készüléket és elválasztó készüléket foglal magában, mely 5 utóbbi a durvább, még nedves anyagot a finomabb, már megszárított anyagtól elkülöníti és a durvább anyagot az aprítókészülékhez vezeti. Az eddigi elválasztókészülékek a pneumatikus őrlőberendezé-10 seknél ismeretes, azon működési elven alapúinak, mely szerint a felszálló légáramban sebesség-csökkentésekkel, a nehézségi erő kihasználásával történik a durvább anyagnak a finomabb, szárított anyagtól 15 való elkülönítése. A találmány célja már most az eddigi, aránylag igen bonyohilt, külön elválasztókészülék kiküszöbölése és a durvább anyagnak a finomabbtól oly módon való 20 elválasztása, hogy a csőrendszerben, amelyben nagy sebességű fűtő gázokat vagy forró levegőt a szárítandó anyaggal együtt szívatunk át, a lefelé irányuló fűtőgáz- vagy forrólégáramnak pl. 180°-25 kai felfelé visszairányuló árammá való átkanyarítását a csőkeresztmetszet megtartásával kis sugarú könyökcsővel foganatosítjuk s azután az elválasztó hatást terelőlapok beállításával fokozzuk vagy 30 csökkentjük, aszerint, amint e terelőlapok az anyag átkanyarítását elősegítik vagy megnehezítik. Magának a könyökcsőnek az elválasztott, durvább és még nedves anyagot felvevő, zsákszerű toldata van, 35 mely egyúttal a szárító utat alkotó csővezetékek és az aprítókészülék közötti összekötő csatornát alkotja. A csatolt rajz a találmány szerinti készüléknek példaképpeni megoldási alakját 40 tünteti fel. Az 1. ábra a készülék függélyes hosszmetszete, a 2. ábra felűlnézete. A csőrendszer, melyben a szárítás és anyagelválasztás történik, két (a) és (b) 45 csőből, valamint a (c) csőkönyökből áll. Az utóbbiban a beállítható (d) és (e) terelőlapok vannak, melyek segélyével a szárítási fokozatok és a szemcsék finomságának szabályozását végezzük. A fűtőgázokat és 50 az anyagot az (a) csőbe felül, a nyíl irányában vezetjük be és a (c) könyökcső segélyével 180°-kal visszakanyarítva, felfelé a (b) csőbe irányítjuk. A két (a, b) csőnek és a (c) könyökcsőnek kereszatmet- 55 szete azonos nagyságú. Az anyag durvább részei a könyökcső alsó, zsákszerő (f) toldatában gyűlnek össze és az utóbbi alsó nyílásán át, mely egy csatornával közlekedik, az aprítókészülékbe jutnak. 60 A találmány szerinti elválasztó készüléknél, az eddigi külön bonyolúlt készülék elmaradásán kívül még azt a fontos előnyt érjük el, hogy az elválasztás az áramlási irány megfordításánál a szárítandó anyag 65 legnagyobb sebességének pillanatában következik be, mely sebesség a leghatékonyabb és egyszerű segédeszközökkel fokozható vagy csökkenthető. Szabadalmi igények: 70 1. Anyagkeringéssel dolgozó pneumatikus szárításhoz való elválasztókészülék, melyet a nagysebességű, átszívott fűtőgázt vagy forró levegőt a szárítandó anyaggal együtt tovavezető esőrend- 75 szerbe iktatott, a lefelé irányuló fűtőgáz vagy forrólégáramot felfelé irányuló árammá visszakanyarító könyökcső jellemez, melynek lefelé irányuló,
