100933. lajstromszámú szabadalom • Kolbászfélék és egyéb húsáruk befogadására való burok, valamint eljárás és berendezés ezen burok előállítására

Megjelent 1930. évi szeptember hó 1-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 100933. SZÁM. — XI/f. OSZTÁLY. Kolbászfélék és egyéb húsáruk befogadására való burok, valamint eljárás és berendezés ezen burok előállítására. Celiochemische Werke G. m. b. H. Karlsruhe. A bejelentés napja 1929. évi május hó 25-ike. Eddig is történtek kísérletek kolbászfélék és egyéb húsáruk töltésénél, a természetes állati belek helyett, mesterséges anyagból készült burkok felhasználására. 5 Így például javasolták az ilyen hüvelyeknek zselatinból vagy viszkózéból való előállítását. Többek közt kísérletek történtek viszkozének köralakú nyíláson át megfelelő koaiguláló fürdőbe való sajtoló lására ós az így nyert varratnélküli tömlőknek az említett célra való felhasználására. Ezek a kísérletek azonban a gyakorlatban nem váltak be, mert az ily módon 15 nyert termékek nem feleltek meg különösen a szilárdságukba és vízzel szemben való ellenállóképességükbe helyezett várakozásínak. így pl. az ismert eljárások szerint viszkózéból készült burkok nem-20 csak, hogy nem elég szilárdak, hanem a víz hatásai'a szilárdságuk még jelentékenyen csökken is. Ez, a körülménv azonban épp a szóban forgó cél tekintetében hátrányos, mivel a kolbászburkoknak nedves 25 állapotban való töltésiük közben nagy nyomást kell kiállaniok. Megállapítottuk, hogy azok a mesterséges kolbászhéjak, melyeket pl. cellulozenitrát - oldatoknak koagulálófürdőbe, 80 vagy megfelelő gázzal telt térbe való sajtolása útján varratnélküli tömlők alakjában állítanak elő, nem tüntetik fel ezeket a hátrány okait. Az ilyen tömlők nem csupán száraz állapotban szilárdiabbak az 35 előbbieknél, hanem nedves állapotban, sőt vízben való hosszabb ideig tartó főzés után is szinte változatlanul megtartják eredeti szilárdságukat. Megállapítottuk továibbá. hogy az ily módon előállított burkok akkor is meg- 40 tartják kiváló tulajdonságaikat, ha utólag önmagukban ismeretes vegyi anyagokkal való kezelés útján, részben vagy egészben denitráljuk őket, úgy hogy az ily módon kezelt burkok, melyek cellu- 45 lozéból, vagy kevéssé nitrált cellulózéból állnak, nemcsak az eddig ismert uton előállított burkoktól különböznek lényegesen szilárdság és vízállóság, különösen pedig forró vízzel szemben való 50 tartósság szempontjából, hanem némely tekintetben még a nem denitrált hüvelyeknél is előnyösebbek. Az ily módon előállított, nitrocelluloaéból vagy részben, esetleg egészen denitrált 55 nitrocellulozéból álló burkok tulajdonságait, megfelelő anyagok, pl. lágyító vagy a gyulékonyságot csökkentő, vagy olyan anyagok hozzáadásával, melyek a nitroeelluloze-hüvelyek rugalmasságát vagy 60 más tulajdonságát bizonyos irányban kedvezően befolyásolják, avagy olyan anyagokkal, melyek az imént említett behatások közül egyidejűleg többet fejtenek ki, befolyásolhatjuk. 65 Ezeket az anyagokat legcélszerűbben a ceUulozenitrát-oldatokhoz még feldolgozásuk előtt keverhetjük hozzá. Ilyen anyagok gyanánt pl. a következők jöhetnek figyelembe: alkoholban oldható klo- 70 ridok, bórsav, ammoniumfoszfát, epiklorhidrin, ricinusolaj, trifenilfoszfát, diformin, sipalin (a metilhesahidronaftalin adipinsavas esztere) vagy ezeknek keverékei. A mesterséges burkoknak cellulozenit- 75 rátliól való előállítása legegyszerűbber, például úgy történik, hogy a cellulozenitrátoknak könnyen illó oldószerekben, pél