100909. lajstromszámú szabadalom • Eljárás kohókoksz előállítására

— 2 — Izzáson túlhevített vízgőzzel, hozzuk össze. Ekkor alig számbavehető kéntelenítés kö­vetkezik be, a koksz azonban reakcióképe­sebbé válik. Erre a kokszot kb. 1300° C 5 hőmérsékleten kb. 3 óra hosszat, oly szén­tartalmú gáz hatásának tesszük ki, mely e hőmérsékleten disszociációs szenet vá­laszt le. A gáz pl. a következő összetételű lehet: 10 Szénhidrogének .... 20% Szénoxid 15% Hidrogén 50% Nitrogén ...... 10% Oxigén 2% 15 Víz 3% Az ily hőmérsékleteken való kezelés a jelenleg szokásos, szilikátkövekkel bélelt kokszkamrákban minden további intézke­dés nélkül lehetséges. A kezelést a kamrá-20 ban csekély gáztúlnyomáson foganatosít­juk, mely 2—5 mm higanyoszlopnak felel meg. A koksz a túlhevített vízgőzzel való előkezelés révén aktívabb alakba megy át, úgyhogy az a redukáló gázt a további ke-25 zelés folyamán egész keresztmetszetében megsűríti és gáz reakcióját megkönnyíti. A kokszkén főleg kénhidrogénné reduká­lódik, mely ismeretes módon távolítható el a gázból és kitermelhető, mire a kéntől 30 megtisztított gáz a kezelés alatt álló kokszhoz ismét visszavezethető. Ekként a kéntelenítés redukáló gázoknak aránylag kis mennyiségével foganatosítható. A ke­zelés időtartama természetesen a kívánt 35 kéntelenítési fokhoz igazodik, ahol is tekintettel kell lenni arra is, vájjon a kén az orgános kénvegyületek különböző­sége szerint a kokszban szilárdan vagy kevésbbé szilárdan van lekötve. Vannak 40 u. i. szenek, melyeknél a kén nyilván az orgános kokszanyag oldalláncaiban van; e kén aránylag könnyebben hasítható le. mint pld. a Hz S. Az orgánosan lekötött S azonban gyakran valamely széngyűrű Í5 magvában van és így szilárdabb kötése folytán nehezen távolítható el. A kéntele­nítés a koksz hamutartalmának szaporí­tása nélkül vagyis kokszanyagnak meg­semmisítés1 © vagy elégetése nélkül megy 50 végbe, sőt ellenkezőleg kitűnt, hogy a ka­pott kénben szegény koksz valamivel ke vesebb hamut tartalmaz, mint az ugyan­abból a szénből a rendes úton készült koksz, mj egyrészt a disszociós szén le-55 választásának, másrészt pedig annak tulajdonítható, hogy a hamualkatrészek csekély részlete a gázzal való reakció köz­ben elillan. Megjegyzendő, hogy a leírt eljárás természetesen nemcsak magában a kokszkemencében, hanem a kokszkemen- 60 cén kívül, kiilön berendezésben is fogana­tosítható. A találmány Szerinti eljárással a kén­tartalom kb. 80%-kai csökkenthető. Így pl. kokszot egyrészt a szokásos módon, 65 másrészt a találmány szerinti eljárás se­gélyével oly szén alkalmazásával állítot­tunk elő, melynek 9.20%-nyi, főtömegében orgánosan lekötött összkéntartalma és 14.1 hamutartalma volt, ahol is a hamu 70 összetétele a következő volt: 44.2% . . St02 15.0% . . FezOa, 18.3% . . ALíOs, 20.5% . . CaO. A szabványosan készült koksznak 7.76% összkéntartalma és 17.50% hamutartalma 75 volt; ezzel szemben a találmány szerinti eljárásnak megfelelően kezelt koksz, mely kemény, esengő hangú és ezüstszürke színű volt, három órai kezelés után 1.54% összkéntartalmat és 16.74% hamutartal- 80 mat mutatott. A hamutartalom tehát valamivel, a kéntartalom azonban 80%-kal csökkent. A kezelés időtartamának meg­hosszabbításával, minden további intéz­kedés nélkül, még messzebbmenő kéntele- 85 nítést érhetünk el. Az említett kokszszenet, hamuösszetéte­lére való tekintettel minden további intéz­kedés nélkül lehetett a találmány szerinti eljáráshoz alkalmazni. A hamuösszetétel 90 annyiban játszik szerepet, amennyiben szabad bázisok a. képződő HsS-et lekötik, úgyhogy az orgános kénvegyületekből már felszabadított ként az orgános bázisok ismét visszatartják. Az eljáráshoz a 95 hamuösszetétel akkor kedvező, ha a CaO-fMgO+FeQ+alkali SiOj+AÍT+O, viszony kb. 1. Ha ezen eljárással oly szén kezelendő, melynek hamuösszetétele a ta­lálmány szerinti eljárás szempontjából íoo kedvezőtlen, akkor e hátrány természete­sen megfelelő hamuösszetételű szénnel való keverés vagy pótanyagokkal való keverés révén könnyen küszöbölhető ki, így pl. nagyobb bázistartalmú szént na- 105 gyobb kovasavtartalmúval, ill. kovasav­val vagy pl. agypalával keverhető. Mint már jeleztük, az eljárás keresztül vitelénél a kénhidrogén, ill. a kén termé­szetesen kitermelhető, vagyis a találmány no szerinti eljárás arra is alkalmazható, hogy kéntartalmú tüzelőanyagokból ként termeljünk ki. Az eljárás természetesen messzemenő

Next

/
Oldalképek
Tartalom