100902. lajstromszámú szabadalom • Készülék cellulózatömlők előállítására

Meg-jelent 19 3O . évi szeptember hó 1 -én . MAGYAR KIRÁLYI ^^^^ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 100902. SZÁM. — IX/h. OSZTÁLY. Készülék cellulózatömlők előállítására. 1 Kalle & Co. A.-G. Wiesbaden-Biebrich. & bejelentés napja 1929. évi február hó 22-ike. Németországi elsőbbsége 1928. évi február hó 23-ika. Ismeretes, hogy cellulózatömlők gyűrű­alakú fúvókából kiesapó fürdőbe lépő viszkózából állíthatók elő. Az eddig isme­rétes, tömlőket fonó készülékeknek tete-5 mes hátrányuk vai^ így pl. a 367972. számú német szabadalom szerinti készü­léknél a fonás megkezdése bajos, mivel a viszkóz könnyen a kicsapó fürdőt hozzá­vezető üvegcsőhöz ragad és így az áram­ló lás a fúvókába húzza, ami állandó zava­rokat okoz. A fúvóka tisztítása is nehéz. Ezeket a hátrányokat a 17.495/1914. sz. angol szabadalom ugyan elkerüli, de épp oly kevéssé sikerült a tömlőt a kicsapás 15 befejezése után simán felgöngyölíteni, vagy pedig szalag alakjában hengereken átvezetni, mint a 367.972. sz. német szaba­dalom szerinti készüléknél. Sőt itten ál­landóan , ráncok képződnek, amelyek a 30 tömlő szilárdságát lényegesen csökkentik. Továbbá mindkét készüléknél a kicsapó fürdő hullámmozgásai folytán könnyen ingadozás léphet föl a tömlő szélességében és vastagságában, különösen vékony töm-25 löknek nagy lehúzó sebességű előállítá­sánál. Egy másik ismert eljárás szerint (385.755. sz. francia szabadalom) úgy igyekeztek ezeket a nehézségeket le-30 győzni, hogy a viszkózát fúvókából alul­ról fölfelé kiesapó fürdőbe nyomták és egyidejűleg a tömlőt mag fölé húzták, mialatt több, a magban levő csatornán keresztül a tömlőre kicsapó fürdőt csur-35 gattak. Miután ez a mag jóval nagyobb, mint a fúvóka átmérője, a fonás megkez­dése igen nagy nehézségekbe ütközik. A fúvóka és a kicsapó fürdőt oda- és el­vezető csatornák is könnyen betömődnek, aminek következménye sok esetben a 40 tömlő megsérülése. Továbbá, különösen vastagabb tömlőknél, a ráncképződés el­kerülhetetlen a tömlőnek szalagalakban való átmeneténél. Megállapítottuk már most, hogy mind- 45 ezek a hátrányok elkerülhetők, ha mind­két végén nyitott gyűrűalakú fúvókából indulunk ki és ebbe változtatható nagy­ságú és lefelé vagy felfelé beállítható, különlegesen kiképzett magot helyezünk. 50 Ezáltal elérjük, hogy a fonás kezdete könnyű, nem léphetnek föl nehézségek a kicsapó fürdő hozzávezetésénél és a fúvókánál előforduló betömődések folytán és a tömlő szalagalakba való átmenetei is 55 ráncképződés nélkül megy végbe. A mellé­kelt rajz 1. ábrája az ilyen készülék példa­képpeni foganatosítási alakját mutatja. A mindkét végén nyitott, gyűrűalakú (D) fúvókának a viszkózát hozzávezető 60 (VI) és (V2) csövei vannak. A fúvókán belül, felfelé éltolható (S) csövön vagy rúdon több (RÍ, R2, R3) stb. gyűrű és a végén (B) szélességtartó van. A (B) széles­ségtartó csukott háromszög lehet, azonban 65 alsó szélét át is törhetjük s így szélessé­gében változhatóvá képezhetjük ki. Egy ilyen szélességtartó a 2. ábrában van feltüntetve.­Az üreges (H) rúdban egy másik (S) 70 rúd mozog, mely fölhúzásánál, illetve le­eresztésénél a szélességtartó szélességét emelő áttétellel kisebbíti, illetve nagyob­bítja. A tömlő előállításánál a magot, vagyis 75 az (S) rudat az (R) gyűrűkkel kiemeljük a (D) fúvókából, azután a viszkózt a (VI)

Next

/
Oldalképek
Tartalom