100895. lajstromszámú szabadalom • Rögzítőelem (kapocs, nyereg) lapos tárgyakhoz

— 2 — szorosabban fogódznak be a kártyába. Ugyanolyan szorosan ül a rögzítőelem forgó vagy billenő mozgás esetén. Ha azonban a kártya szegélyét hullámala-5 kúra hajlítjuk, úgyhogy a hullámhossz a szártávolságnak felel meg, akkor a nyereg magától meglazul, kioldódik. Minthogy kártyáknak üzemszerű használatánál' ilylajta deformáció nem fordul elő, 10 a nyereg vagy rögzítőelem rendes körülmények között nem oldódik ki önmagától. A "hulláma-lakú kihajlítás okozta kioldás meggátlására, szomszédos (40, 41), ill. (41, 42) szárak' között (5. ábra) réz-s-15 ú'tas (43, 44) hasííékokat rendezünk el, melyekbe a kártyának, a lapnak, vagy a lapos testnek szegélye belép. Ha már most. a lapos testeit, a szárosztásnak megfelelően, hullámalakban meghajlítjuk, ak-20 kor a szárak, rész,tv esznek a hajlításban; a rögzítőelem egyes szárakkal ismét jól beleíogódz-ik a lapos test mélyedéseibe, kivágásaiba, vagy nyílásaiba, úgyhogy a rögzítőelein meg nem liaaulh&k A kivá-25 gások rézsűje és a rögzítőelemben megmaradó keresztmetszetekhez képest a, hajlításra igénybevett keresztmetszetek egymáshoz képest tetszőlegesen beállíthatók.. Az 5. ábra a szárak más elrendezését 30 is szemlélteti; az egyes fogak ugyanis neim szögialakban kivágott darabokon vannak elrendezve, hanem sima darabok alapvonalain foglalnak helyet. Oly kombinált elrendezést, melynél (52, 53) fogak 35 szögalakban kivágott (50, 51), míg más (54) fogak sírnia. (55) darabokhoz csatlakoznak, a ,6. ábra szemléltet. A fogak és ennek megfelelően azon kivágások, mélyedések vagy nyílások is, melyekbe a 40 fogak befogódznak, lehetőleg kicsinyre méretezendők. A kivágások, nyílások, vagy mélyedések alakját a fogaik alakjához kell hozzá,szabni. A 4. ábra szerint a (20) kivágások négyszögletesek; a-zon-45 ban kerek vagy má,s alakúak is lehetnek. A 7. ábra két (26, 27) száras (25) rögzítőelemet .szemléltet, melynek egyike, a' (28) nyelvvel hátulról íogódzik be a kártyanyílásokba; a másik (27) szár a (29) 50 nyelvvel pedij? elülről; mint a 4. ábra mutatja. Nem feltétlenül szükséges, hogy a kártyából nyílásokat csá'kózzunk ki. Bizonyos körülmények között elegendő mélye-55 rlések bevésése, va;?y a nyelvvel ellátott szár biztos felfekvénének egyéb eszközökkel való biztosítása. A találmány nincs korlátozva jelzőny ercekre, ha-nem sok más esetben "rögzítőelem gyanánt is alkalmazható. Mint ilyen, sajátos szerkezete 60 folytán, azok,a-t a felteteleket teljesíti, mint a szegecsekkel, csavarokkal stb. biztosított rögzí lőelemek. A találmány szerinti röczítőelem kártyák hordozója is lehet, pl. oly célból 65 hogy a könyvhátban rögzítsük őket, szintúgy arra is, hogy pl. aittazászlókat aktafedeleken rögzítsünk. Ilyen esetben a rögzítőelemet kettősen képezzük ki, amennyiben kétoldalit- kampós, fogas stb. 70 szárakkal látjuk el. A két 1'észr csuklósan is összeköthetjük, pl. a (30) csuklópánt útján (8. és 9. ábra). Ezekben az ábrákban a rögzítőelemek (31. 32) zászlai négy-négy szárral vannak ellátva, melyek 75 váltakozva előre- és hátrafelé nyúlnak. Nem feltetlenül szükséges, hogy egyelőre nyúló szárra feltétlenül egy hátra felé nyúló szár következzék. A sorrend más is iehet, pl. olyan, hogy a külső szá- 80 rak előre, a középsők, vagy ezek helyett mások hátrafelé nyúlnak. Lényeges csak az, hogy nyelves, fogas, kampós stb. szá rak kétoldal felől váltakozva fogódznak a lapos test megfelelő mélyedéseibe, ki 85 vágá sa.iba, nyílásaiba. A rögzítőelemek ollóalakban, lemezből csákózhatók ki, vagy pedig mindkét végükön lehetnek kicsákózva és összehajtogatva, vagy pedig két lemez egy ilyi'ajta 90 nyergeknél szokásos módon lehet egymással összekötve. Szabadalmi igények: 1. Kögzítőelem (összekötőszerv, nyereg) lapos tárgyakhoz (pl. lemezekhez, lapok- 95 hoz, kártyákhoz), melyet lapos lemez, ebből váltakozva ellenétes irányokban kiszögelő szárak és ezek végein elrendezett, egymásfelé néző nyúlványok jellemez,nék. 100 2. Az 1. igényben védett rögzítőelem megoldási alakja, melyet az jellemez, hogy az elemnek liárom egymás mellett fekvő szára van és hogy a külső szárak ez egyik és a középső szár ki- 105 szögelése a másik odal felől nyúlnak befelé. 3. Az 1. igényben védett- rögzítőelem megoldási alakja, melyet az jellemez, hogy, a rögzítőelem fogainak osztása no azonos a lapos tárgy nyílásainak, mélyedéseinek vagy kivágásainak osztásával. 4. Az 1. igényben védett rögzítőelenn me-goldáisi alakja, melyet a lemeznek kétoldal felé kinyomott részei által alkotott szárak jellemeznek. 5. Az 1. igényben védett rögzítőelem