100886. lajstromszámú szabadalom • Berendezés higanygőzegyenirányítók katódjának hűtésére

Megjelent 1930. évi szeptember hó 1-én. _ MA6YAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEIRAS IOO886. SZÁM. — vn/g. OSZTÁLY. Berendezés higanygőzegyenirányítók katódájának hűtésére. Siemens-Schuckert-Werke A.-G, Berlin-Siemensstadt. A bejelentés napja 1929. évi szeptember hó 14-ike. Németországi elsőbbsége 1928. évi október hó 2-ika. Nagyteljesítményű higanygőzegyenirá­nyítóknál a katódahigany hűtése különös fontosságú, nehogy neutrális higanygőz­nek felesleges mennyiségben való képző-5 dése a vakuumtér gőznyomását kedvezőt­lenül befolyásolja. Mindenek előtt erősen kell hűtenünk a katódatükröt, amely a vákuummái közvetlenül határos és ame­lyet a fényív foltja izzít. A kívánt mér-10 tékű hűtést a szokásos módszerekkel nem sikerült elérni, mert azok a meleget a ka­tódatartányon át vezetik kifelé és a ta­pasztalat azt mutatja, hogy dacára a ka­tódatartány erős hűtésének, a katóda-15 tükör mégis nagyon meleg marad, mert a higany a meleget a tartány hűtött falához igen rosszul vezeti. E hátrány kiküszöbö­lése céljából javasoltak már olyan hűtő­berendezéseket, amelyeknél a katóda-20 higany áramlik és eközben a vákuummái határos higanytükörhöz állandóan hűtött higany kerül. Az erre a célra szolgáló ké­szülékek azonban oly nagy szerkezeti hát­rányokkal bírnak, amelyek azok gyakor-25 lati alkalmazását eddigelé megakadályoz­ták. A találmányt oly hűtőberendezés képezi, amellyel a higany felületét különösen a katóda közepén, tehát ott, ahol a fényív 30 támad, egyszerű konstruktív eszközökkel létesíthető szabályos higanyáramlás segé­lyével állandóan hideg higannyal láthat­juk el. A találmány értélmében a higanyáram-35 lás létesítése céljából periodikusan fel- és alámozgatott, a higanyt kiszorító testet alkalmazunk, amely célszerűen a katóda­tartánnyal hydraulikusan közlekedő mel­léktérben van elrendezve. Ezt a kiszorító-40 testet célszerűen önmagában ismert mó­don elektromágnetikus úton mozgatjuk olyképpen, hogy elektromágneses mezővel húzzuk le és a higany felhajtó erejével mozgatjuk felfelé. A találmány szerinti készülék példa- 45 kénti kiviteli alakját a rajz mutatja. (1) a katódatartány, mely alatt (2) melléktér van kiképezve, mely a katódatartány fe­nekében lévő (3) nyíláson át a katóda leg­hidegebb helyével áll összeköttetésben és 50 e helyről eredő higannyal van megtöltve. A (2) melléktér alsó végén (4) cső csatla­kozik, amely a katódatartányba, lehetőleg annak közepe táján, torkollik be. A (2) melléktérben van elrendezve a mágneses 55 anyagból készült (5) kiszorító test, melyet a (6) mágnestekercs igyekszik lefelé húzni. Ha a mágnestekercset gerjesztjük, akkor az (5) kiszorítótest lefelé merül és hideg higanyt nyom a (4) csövön át a katóda- 60 higanynak éppen legmelegebb helyére. Viszont ha a (6) csévét kikapcsoljuk, ak­kor a higany az (5) kiszonító testet hyd­rostatikus nyomása folytán a rajzolt kez­deti helyzetbe visszaemeli. Ha ezt a folya- 65 rnatot lehetőleg rövid időközökben periodi­kusan megismételjük, akkor a katóda­higany hideg helyéről a (2) melléktérbe folyó higany állandóan áramlik az emlí­tett hideg hely és a katóda közepe között 70 és az erős áramlás a katódatükröt nagy mértékben hűti. Ezt a hatást még azáltal fokozhatjuk, hogy több ily szivattyúbe­rendezést a katóda különböző helyein ké­pezünk ki, különösen azonban az (1) tar- 75 tány kerületén. llymódon igen tekintélyes higanymennyiséget állandó körmozgásban tarthatunk. A leírt berendezés hatása fokozható, ha a hengeralakú (5) kiszorító testet legalább 80

Next

/
Oldalképek
Tartalom