100882. lajstromszámú szabadalom • Berendezés generátorok stabilizálására

mótor a synchronismusból kiesnek. A 6. ábra nagy mértékben terhelt átvivő vezeték állapotát jelzi, amelynél a regulátorberendezés nem válik elég gyorsan hatá-5 sóssá ahhoz, hogy ezen átmeneti periódusban a generátor által felvett teljesítményt lényegesen megváltoztassa. A fent leírt görbék olyan teljesítményi viszonyokat tüntetnek fel, amelyeknél feltettük, 10 hogy a generátorba bevezetett teljesítményt egyedül és kizárólag a regulátort szabályozza, még pedig a hajtógép sebességének függvényében. A 7. ábra oly teljesítménydiagrammot 15 mutat, amelynél a találmány értelmében a regulátort vagy valamely más eszközt nem a sebesség befolyásolja azon célból, hogy a generátorba bevezetett teljesítményt csökkentsük attól a pillanattól 20 kezdve, amelyben rövidzárlat jelentkezik. A generátorba bevezetett teljesítmény lényegileg az idő függvénye, mert a (0) szög az átmeneti állapotban az idő vei változik. A bevezetett teljesítményt 25 tehát mint a (O) szög függvényét foghatjuk fel. A 7. ábrával kapcsolatban felteszszük, hogy a generátor az (Xo) pontig az (A) görbén dolgozik, amely az (Oo) fázisszögnek és a (Po) bevezetett teljesítmény-30 nek felel meg abban a pillanatban, amelyben a 3. ábrában feltüntetett zárlat keletkezik. Ekkor a generátor által leadott teljesítmény a (B) görbe feltiintett (Pa) pontjáig nő és a (0) szög értéke a (B) 35 görbe (O2) pontjáig siilyed, mint ezt a 4. és 6. ábrák is mutatják. Az ingadozás ezen időszakaszában a generátorba bevezetett teljesítmény a (D) vonal mentén a (Z) pontig ugyancsak csökken. Ha elérjük a 40 (O2) szöget, úgy a 3. ábrában feltüntetett állapot az 5. ábrában feltüntetett állapotba megy át és a generátor a (C) görbén az (O2) és az (Os) szög között leng. E lengés közben a bevezetett teljesítmény az 45 (E) vonal mentén változik Az (Os) szög úgy áll be, hogy a rézsútosan sraffirozott terület, amely a (C) görbe baloldalán és az (E) görbe alatt fekszik, egyenlő a (C) görbe jobboldalán és az (E) görbe fölött 50 fekvő, ugyancsak rézsútosan sraffirozott területtel. A diagrammból látható, hogy azok a területek, amelyek az (E) és (C) görbék között a metszéspont jobboldalán íeküsznek, lényegesen nagyobbak, mint a 55 (C) görbe alatt és a (Po—O) vonal felett •• fekvő felület a 6. ábrában, világos tehát, hogy a telep stabilitása lényegesen megnőtt. A 7. ábrából az is kitűnik, hogy miért célszerűbb, ha a bevezetett teljesítményt és ezáltal a generátor által a háló- 60 zatnak leadott teljesítményt az átvivő vezetékben valamely átmeneti állapot bekövetkeztekor vagy röviddel ennek bekövetkezte után csökkentjük, még mielőtt a generátor sebességében lényeges változás ál- 65 lőtt volna be. E célból a regulátort úgy kell működtetnünk, hogy a hajtógépbe bevezetett teljesítmény megváltozzék. Az ábrákban az egyes alkatrészek jelölésére használt azonos hivatkozási számok azo- 70 nos részeket jelentenek. A 8. ábrában a találmány szerinti berendezés egy példakénti kiviteli alakját tüntettük fel, amelyben a (2) generátort az (1) hajtógép működteti. Az (1) hajtó- 75 gép sebességét a (3) regulátor szabályozza, amely a lengethetően elrendezett (4) kétkarú emeltyűt akként befolyásolja, hogy ez az (5) szabályozó szelepet és ezáltal a (6) munkahenger dugattyúját működteti, 80 mely viszont a (8) bevezető csőbe iktatott (7) tolattyút állítja. Ez a tolattyú szabályozza az (1) bajtógépbe bevezetett munkaközeg mennyiségét. Az (1) hajtógépből az elhasznált munkaközeget a (9) csövön 85 vezetjük el. A (4) emeltyű baloldali vége normális körülmények között a rajzban feltüntetett baloldali felső helyzetben áll, amely helyzetben a (14) és (13) ütközők egyiké- 90 hez, nevezetesen a (13) ütközőhöz a (121 rúgó szorítja, amely rúgó a (11) forgási ponton támaszkodik. A (4) emeltyű e vége egy elektromágnes (15) magját hordja, mely mag a mágnes gerjesztésekor az 95 emeltyű baloldali végét a (14) ütközőre fekteti. A (2) generátor (16) mezőtekerccsel van ellátva, amelyet valamely alkalmas (17) áramforrásból táplálunk, valamint a (18) 100 státortekerccsel, amely egy transformátor (19) primér tekercsére van kapcsolva. A felvett példában háromszögkapcsolást alkalmaztunk. A transformátor (21) szekundér tekercsei csillagkapcsolásban fe- 105 küsznek a (22, 23) és (24) átvivő vezetéken, valamint a (25) semleges földelt vezetéken. A (26) transformátor, amelyet a (25) földelt vezetékben folyó áram működtet, úgy van kapcsolva, hogy a (28) 110 relais (27) tekercsét táplálja, amely relais kontaktusai vagy azonnal, vag^ pedig bizonyos késleltetéssel zárnak. A két önmagában ismert szerkezet közül szükség szerint bármelyiket alkalmazhatjuk. A föl- 115 delt vezetékben előre meghatározott erősségű áram egy áramkört zár, amelyet a (29) telep a (31) gerjesztő tekercsen, ille-