100870. lajstromszámú szabadalom • Eljárás tüzelőanyagoknak nyomás alatti szárítására

— 281 — nak megvalósításánál úgy járunk el, hogy az egyes batteriaegységek gőztereit egymással a hőmérséklet-esésnek megfelelő sorrendben sorjában összekapcsoljuk. Cél-5 szerű azonban az egyes egységekben levő kondenzvíz hőjének hasznosítása is, amit azáltal érhetünk el, hogy a tartályok gőztereinek egymással való összekötése előtt a kondenzvizet abból a tartályból, amely-10 ben a magasabb hőmérséklet uralkodik, a rákövetkező hőmérsékleti fokozatú tartályba folyatjuk. Ezáltal az eltávolított nedvesség minden kg-jára eső hőszükségletet 143.4 Kal.-ra csökkenthetjük, ha 4 15 egységből álló battériát tételezünk fel. A batteriarendszer alkalmazása esetén vagy csak a legmelegebb tartályt melegítjük közvetlen tüzeléssel, míg a battéria többi egységének melegítésére az azokba 20 átvezetett gőzt, illetve kondenzvizet használjuk, lehet azonban minden batteriaegységet külön-külön külső hőközléssel melegíteni, ahol is legcélszerűbben úgy járunk el, hogy a legmelegebb tartály 25 fűtésénél keletkező égéstermékek melegét használjuk fel a többi, kisebb hőtartalmú egység fűtésére. Ha emellett a hőközlést a fentemlített módon az expanzió folyamata alatt is fenntartjuk, akkor az utó-30 szárítás elmaradhat és a légszáraz állapot eléréséhez szükséges hőmennyiség az ismert eljárásokhoz képest 6—700 Kal.-ról kb. 200 Kal.-ra csökken. Ha nem 4, hanem 6, illetve 8 szárító 35 tartályt veszünk, úgy a szárítás hőszükséglete kb. 90—100, illetve 60—70 Kai. lesz 1 kg eltávolított nedvesség után. Szabadalmi igények: 1. Eljárás tüzelőanyagoknak nyomás 40 alatt történő szárítására, azáltal jellemezve, hogy a szárítandó anyagot befogadó teret csekély mennyiségű (a szárítandó anyagra számított 5—10%) víz jelenlétében közvetlen tüzeléssel hevítjük. 45 2. Az 1. igényben védett elj aras foganatosítási módja, azáltal jellemezve, hogy a szárítást legalább két egységből álló battériában az egyes egységek hőtartaimának a többiben való lépcsőzetes 50 kihasználásával végezzük. 3. A 2. igényben védett eljárás foganatosítási módja, azáltal jellemezve, hogy az egyes batteriaegységek gőztereit egymással a hőmérséklet-esésnek meg- 55 felelő sorrendben sorjában összekapcsoljuk. 4. A 2. és 3. igényben védett eljárás foganatosítási módja, azáltal jellemezve, hogy az egységek gőztereinek egymás- 60 sal való összekötése előtt a kondenzvizet abból az egységből, amelyben a magasabb hőmérséklet uralkodik, valalamelyik alacsonyabb hőmérsékleti fokozatii egységbe vezetjük át. 65 5. A 2—4. igényben védett eljárás foganatosítási módja, azáltal jellemezve, hogy csak a legmagasabb hőmérsékleten tartandó batteriaegységet hevítjük közvetlen tüzeléssel, míg a többi egy- 70 ség felhevítését a nagyobb hőtartalmú egység hőtartalmának közlésével végezzük. 6. A 2—4. igényben védett eljárás foganatosítási módja, azáltal jellemezve, 75 hogy az összes batteriaegységeket közvetlen hőátadással melegítjük. 7. A 2—4. igényben védett eljárás foganatosítási módja, azáltal jellemezve, hogy az alacsonyabb hőtartalmú egy- 80 ségek közvetlen fűtését a legforróbb egység távozó hőjével végezzük. 8. Az 1—7. igényben védett eljárás foganatosítási módja, azáltal jellemezve, hogy a hevítést az egyes egységekben 85 végbemenő expanziófolyamat alatt is fenntartjuk. Pallas nyomda, Budapest. 100869