100864. lajstromszámú szabadalom • Eljárás egyoldalt zárt üreges tégláknak előállítására

Megjelent 1930. évi szeptember hó 1-én. MAGYAR KIRÁLYI ^^^^ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 100864. SZÁM. — XVlI/c. OSZTÁLY. Eljárás egyoldalt zárt üreges tégláknak előállítására. Gnöth Henrik gyáros Friesenhofen. A bejelentés napja 1929. évi julias hó 15-ike. Németországi elsőbbsége 1928. évi augusztus hó 6-ika. Két oldalt nyitott, üreges téglák előállí­tására való tégla,szalagsaj tológépek a gyaj­korlatban beváltak- Azonban egyoldalt zárt üregles téglák előállítására drága különle-5 g]es berendezések igényeltetnek és e,célra az olcsón dolgozó téglás ajtológép nem al­kalmas. Jelen találmány szerint azonban sike­rült egyoldalt fedélszerűen zárt, üreges 10 téglákat olykép előállítani, hogy a téglák a téglaszalagprésben elsősorban mindkét oldalukon nyitottan készülnek és azután bonyolult segédeszközök nélkül pótlólagos, igjen egyszerű munkamenetekkel egyoldalt 15 lezáratnak. A rajzon üreges tégláknak több kiviteli alakja van feltüntetve, melyek alapján az új eljárás elmagyarázható. Az 1. ábrán kétoldalt nyitott üreges tégla 20 keresztmetszete van feltüntetve úgy, mint azt a téglaszalagprésből kapjuk. A 2. ábra metszet A—B vonal irányában a pótlólagos megmunkálás után. A 3. ábra egy tégla keresztmetszetet mutat 25 és pedig bal oldalán, a^mint a téglaprést elhagyja és jobb oldalán a pótlólagos megmunkálás után. Megfelelő szájdarabmagok használatával a téglának (a) üreges csatornáit a gépen 80 befelé irányított (b), illetve (c) léc- vagy hídalakú kiugrásokkal látjuk el (1. ábra). A rajzon több kiviteli alak látható ési pedig négy és két kiugró (b) léccel, to­vábbá (c) kereszthíddal ellátott üreget. 35 Rendesen a tégla összes üregei-nél egy és ugyanazon kiképzést használjuk, azon­ban egy és ugyanazon téglánál az egyes üregek kiképzése különböző is leheit. A kiugró lécek, vagy hidak azt az anyagot szolgáltatják, mjeliy a tégla üregének egy 40 oldalú fedélszerű lezárására szükséges. E célból a találmány szerint a téglaszalag­prést elhagyó téglát szilárd (d) alátétre állítjuk iés az (e) kölyűket (2. ábra) az (a) üregek hosi&záhan benyomjuk. A köh 45 lyíík a (b) léceket, vagy (c) hidakat ma gukkal viszik és ezt az anyagot a (d) alán tétre sajtolják, úgyhogy az üregek lezál­ratnak (2. áíbra). Ennek az utánkezelésnek még az az 50 előnye, hogy az üregek belső falai előnyös módon tömöríttetnek és simíttatnak. Feltétlenül nem szükséges az üregeiket kiugró lécekkel eiláitni, hanem: pl. a tég­láikat hengeralakú üregekkel1 láthatjuk el 55 és ezeket a bevezetett kölyű segélyével négyszögletes vagy négys'zögalakban kibőí­vítjük (3. ábra). Azonkívül' a csatornáknak míár kezdetben a végalakot adhatjuk, csak­hogy a keresztmetszetet valamivel kisebbre 60 szabjuk meg, mint amilyen a kölyű ker? resztmetszete, úgyhogy az (e) kölyű körül minden oldalon az anyag lehuzatik, mely azutáji a lezárófedél alkotására szolgál. Az (e) kölyűnek besajtoláisa kézzel eszkö- 65 zölhető. Előnyös, ha a sajtotóst géppel foganatosítjuk és pedig olykép, hogy több kölyű egyidejűleg dolgozik. Szabadalmi igények: 1. Eljáráis egyik oldalán lezárt üreges tég- 70 Iák előállítására, azáltal jellemezve, hogy az anyagszalag végigmenő üre­geibe kölyűt vezetünk be és annak segé­lyével az üregeket egyoldalt lezáró fedelet alakítunk. '< 75 2. Az 1. igénypont Szerinti eljáirás egy

Next

/
Oldalképek
Tartalom