100817. lajstromszámú szabadalom • Kerékpártámasz

.Megjelent 1930. évi augusztus hó 16-án. MAGYAR KIRÁLYT SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 100817. SZÁM. — XX/c. OSZTÁLY. Kerékpártámasz. Petrók György m. kir. áll. rend őr törzsőrmester és Kraftsik Lajos II. o. rendőrfelügyelő helyettes Kaposvár. Pótszabadalom a 99053. sz. törzsszabadalomhoz. A pótszabadalom bejelentésének napja 1929. évi november hó 2-ika. A bejelentés tárgya a 99053. lajstrom­számú törzsszabadaloimban védett kerék­pártámaszinak olyan javítása, melynek révén a kerékpártámasz kényelmesebben 5 használható és könnyebben szerelhető a kerékpárra. A rajzon a javításnak egyik példakép­peni, kiviteli alakja látható, és pedig az 1. ábra a kerékpárra szerelt kerékpár -10 támasznak oldalnézete, a 2. ábra az 1. ábrához tartozó részlet táy­latilag, míg a 3. ábra a támasztóvillának elölnézete. A törzsszabadaloinnial megegyezően az 15 (f) támasztókereit a csavaros (i, c) szo­rítószerkezet segélyével van a (b) kerék­párvillákra erősítve, mimeliett az (f) tá­inasztóvilla e szorítószerkezet (ej nyúlvá­nyához képest, (s) vízszintes csapok kö-20 rül kilenghet.. Az (s) í'orgáscsiapok, a ka­réktengelyhez képest, a törzsszabadalom­hoz hasonló módon körhagyóak. Míg a törzsszabadalomnál az (f) támasztókere­tet, használaton kívüli helyzetében, a 25 sárfogóhoz erősített (h) szervvel kellett rögzíteni, addig jelen javítás szerint az (f) támasztóvillát, használaton kívüli helyzetében, a (t, o) csavarrúgó tartja, melynek csavarmenetes (o) része az (e) 30 tartó (n) csapján ül, az egyik (t') rúgóvég az (e) tartóhoz van erősítve, a másik (t) rúgóvég pedig az (f) támasztókerethez kapcsolódik, Az (o, t) rúgó az (f) tá­mlasizitóvillá't állandóan a rajzon pontozot-85 tan feltüntetett, megemelt helyzetében, igyekszik megtartani, használaton kívüli helyzetében tehát, a törzsszabadalcmtól eltérően, biztosítani nem kell. A kerék­pár megtámasztása céljából a támasztó­keretet megemelt (F) helyzetéből alsó (f) 40 helyzetébe fordítjuk le, miközben a rúgó megfeszül. Ez alsó, használati helyzeten való túllengést a támasztóvilla (p') nyúl­ványainak ütköző (p) ütközőcsapok aka­dályozzák meg. Az 1. ábrán feltüntetett 45 helyzetben a kerékpárnak a támiasztóke­reten nyugvó súlya, a támaszióvillára ható rúgó erejével ellentétes értelemben hat, miért is az (f) támasztókeret e tá­inasztóhe'lyzetében megmarad. Ha viszont 50 a kerékpárt kissé előretoljuk, úgy a fel­szabaduló rúgó hatására az (f) támasztó­villa, önműködően, felső (f') helyzetébe tér vissza. Előnyös, ha az (f) támasatókeret (1) 55 középrészét, a sárhányónak megfelelően, kissé kihajlítjuk és e résztől joibbra-baira több (m) kapaszkodófogat készítünk. A találmány működési és használati módja az eddigiek alapján világos. 60 Üj kerékpároknál az (e) tartókat nem a kerékpárvillára, hanem a mellső kerék­tengely e célra készült meghosszabbítá­saira erősítjük. Az (f) támasztóvillának elállítása közr 65 ben a (t) rúgószáraknak a tálmasztókeret­szárakhoz csatlakozó végei, a villaszárak­hoz képest, hosszirányban eltolódnak. Szabadalmi igények: 1. A 99053. lajstromszámú törzsszabada- 70 loin 1—3. igénypontjaiban védett ke­rékpártámasz kiviteli alakja, melyet a táruasztókeretet használaton kívüli helyzetében megtartó és a keretnek

Next

/
Oldalképek
Tartalom