100807. lajstromszámú szabadalom • Berendezés és gép lapoknak, különösen hajlékony szalagoknak folyékony anyaggal való bevonására

.Megjelent 1930. évi augusztus hó 16-án. MAGYAR KIRÁLYI '^^APÍI SZABADALMI LEÍRÁS 100807. SZÁM. — IX/ll. OSZTÁLY. Berendezés és gép lapoknak, különösen hajlékony szalagoknak folyékony anyaggal való bevonására. Wade Harold szabadalmi ügyvivő London. A bejelentés napja 1929. évi julius hó 16-ika. Angolországi elsőbbsége 1928. évi augusztus hó 3-ika. A találmány berendezésre és _gépre vonatkozik lapoknak, különösen hajlékony Szalagoknak, pl. cellulo:d-celü!uloseaoetát-filmeknek folyékony anyaggal való bevoná-5 sára. A találmány szerinti berendezés és gép nem csupán rendkívül vékony bevonatok létesítésére alkalmas, hanem illó alkatrészeket tartalmazó és fizikai értelemben nem stabil folyadékoknak bevonószer gya-10 nánt való alkalmazását is lehetővé teszi. A találmány szerinti berendezés oly vályúból áll, melynek kiömlő nyílása kesr Keny, hasítékszerű szájnyílás gyanánt van kiképezve, továbbá a bevonandó felületet 15 szorosan a szájnyílás mellett, de ajkainak érintése nélkül, a szájnyílás harántirányában folytonosan vezető eszközökből és végül a bevonó folyadékot a vályúba akként bevezető eszközökből áll, hogy a két ajak 20 és a bevonandó felület között hártya képződik. A szájnyílásnak a bevezetési oldalon fekvő ajka célszerűen közelebb fékszik a bevonandó felülethez, a kilépési oldalon 25 fekvő ajaknál. Azt találtuk, hogy ha a kilépési ajak és a bevonandó felület közötti rés a szájnyílás egész hosszáhaii egyenlő széles, akkor a bevonat az alzat két szélén, vastagabb lesz, 30 mint az alzat közepén. Ennek elkerülését a találmány szerint a szájnyílás kilépési ajka úgy van alakítva, hogy a bevonandó felület és a kilépési ajak közötti rés bővebb a középen, mint a szájnyílás végei 85 felé. Ennek következtében a rés keskenyebb részeinek nagyobb kapillaritása folytán a meniscus ezeknél a keskenyebb részeknél a szájnyílástól távolabb terjed és így a kapott bevonat vastagsága a bevont felület egész szélességében egyforma 40 lesz. A bevezető ajak esetleg hasonlóképpen van alakítva. A vályú köpennyel lehet ellátva, melyben hűtő- vagy hevítőközeget keringtethetünk, 45 A vályú keresztmetszete egész mélységében célszerűen azonos, vagy közel azonos szájcsövének keresztmetszetével; más szavakkal a falak, melyeknek szabad élei az említett szájnyílást alkotják, laposak és 50 egymással párhuzamosak. A szájnyílás a vályú szélével közös vízszintes síkban van elrendezve. A bevonó folyadékot vezető szervek készletvezetékből állnak, amely a vályúval U-ialakú csö- 55 vet alkot. E mellett vezérelhető szervek vannak elrendezve a bevonó folyadéknak a készletvezetékhez való szállítására^ ahol is a vezetékben keringő folyadék felületének szintje a szájcső szintjében vagy afölött 60 tartható. A találmány szerinti bevonógépnek jellemzője az, hogy a lapalakú alzat bevonása után, a bevonat leülepedése, ill. száradása közben, oly görbe pálya mentén halad, 65 amely domború az alzat bevont oldalán (mely oldal előnyösen legfelül van), ahol is a görbe húrja vízszintes, vagy közel vízszintes. A görbe pálya vagy annak legnagyobb része mentén hevítő vagy hűtő 70 radiátor lehet elrendezve, amely az alzat bevont oldalával szemben, annak szomszédságában foglal helyét. A mellékelt rajz a találmány szerinti bevonógép példaképpeni megoldási alak- 75 ját szemlélteti. Az 1. ábra függélyes harántmetszet a 2. ábra